Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A juvenilis vizekről

A JUVENILIS VIZEKRŐL. írta: WESZELSZKY GYULA dr.* 1912-ben, a budapesti hévvizek rádiumemanáció tartalmát vizsgálván

1, arra a következtetésre jutottam, hogy GAUTIER

2 feltevése, amely szerint a rádiumemanáció az ásványos vizek juvenilis alkotórésze, nem tartható fenn. Ugyanakkor e vizek kémiai összetételét is vizsgálván azt következtettem, hogy sem ez, sem e vizekből kiválott üledékek összetétele nem jogosít fel bennünket arra, hogy azok juvenilis eredetére következtessünk, sőt kiemeltem, hogy az itt szerzett tapasztalataim alapján nem tartom valószínűnek, hogy a juvenilis vizek olyan elterjedtek legyenek, mint azt sokan hiszik. Fent említett dolgozatom megjelenése előtt nem igen foglalkoztam geológiával. Munkálataim közben terelődött figyelmem GAUTIER értekezletére s eközben tanulmányoztam SUESS-nek ezirányú munkáit. Már ekkor is, és ennek dolgozatomban kifejezést is adtam, két körülmény volt, amely bennem SUESS elméletével szemben kétséget támasztott. Egyrészt, hogy SUESS számításon kívül hagyja a föld rossz hővezető képessége mellett azt a nagy hőmennyiséget, amely aközben szabadul fel, amiközben a nagy nyomású és magas hőmérsékletű víz (gőz?) közönséges nyomású, aránylag alacsony hőmérsékletű vízzé alakul, másrészt sehogysem tudtam, mint kémikus megérteni azt, hogy a vízben oldott, vagy az abból kiválott alkotórészekből lehessen arra következtetni, hogy a mélyből feltörő víz meteorikus eredetü-e vagy sem, amikor a vízben oldott, vagy abból kiválott alkotórészek összetétele, különösen akkor, amikor azok nem illó természetűek, főként attól függ, hogy a víz földalatti útjában, milyen körülmények között, milyen összetételű kőzetekkel érintkezik. Ezzel szemben, az a nagy népszerűség, amelynek SUESS elmélete, különösen a geológusok körében örvendett, ezenkívül, hogy hasonló gondolattal már SUESS előtt is többeknél találkoztunk és végül azok a példák, amelyeket SUESS és mások evvel az elmélettel kapcsolatosan felsorolnak, azt az érzést keltették bennem, hogy ez elmélet fölött nem lehet egyszerűen napirendre térni. Ezért fent említett dolgozatomat magyaron kívül más nyelven nem is közöltem s elhatároztam, hogy a kérdést behatóbban tanulmányozni fogom. Ez idő óta 15 év telt el, amely alatt, amennyire egyéb elfoglaltságaim megengedték, minden alkalmat felhasználtam e kérdés tanulmányozására, * Előadta a Mh, Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1926. évi április hó 28.-án tartott ülésén. 1 A budapesti hévvizek rádióaktivitásáról és eredetéről. Mathematikai és természettudományi értesítő XXX. kötet 1912. 340. oldal. 2 N, A. GAUTIER

: La genese des eaux thermales. Ann. d. Mines 1906.