Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A Somlyó és Szárhegy geológiája és egykori hévforrásai

A SOMLYÓ ÉS SZÁRHEGY GEOLÓGIÁJA S EGYKORI HÉVFORRÁSAI 43 mangántartalmú oldatok a mészkő repedéseit átjárták és az oldatból kivált kovasav az egyes mészkőtömböket összecementezte. Igen erős kovasavas lerakodás látszik a Szárhegy északi nyúlványának északi végén a nyugati oldalon, hol valóságos kvarcittelért találunk. A kvarcit fehér, sárgás vagy szürkés színű. Az üregekben gyakran fennőtt színtelen kvarckristálykák is láthatók. Néhol az üregek falát vékony vasoxidos-limonitos réteg vonja be. E kvarcittelérekhez hasonló képződmények e területhez legközelebb a Velencei-hegységben fordulnak elő, főként a hegység keleti részében, a Csepleken, Csúcsoshegyen és a Meleghegyen.

1 A különbség csupán annyi, hogy a Velencei-hegység kvarcittelérjei sokkal nagyobb méretűek. E kvarcitban szulfidot, vagy más érceket nem találtam. Megemlítem azonban, hogy a tetőn levő kvarcit alatt, a nyugati oldalon levő völgyben a felülről legurult darabok között egy ökölnyi, kevésbbé lyukacsos szerkezetű kvarcit-görgeteget találtam, amely foltonkint ibolyaszínű fluorittal volt átitatva. A fluoritot nemcsak a mikroszkóppal, hanem kémiai úton is konstatáltam. Ez egyetlen kavicson kívül azonban sem szálban, sem más heverő darabban nem sikerült a fluoritot megtálalnom, bár több ízben kerestem. Ehhez bizonyos fokig hasonló fluorit előfordulás e helyhez legközelebb csak a Velencei-hegység középső részében ismeretes szintén kvarctelérekben,

2 amelyek a gránitmagma legutolsó, legsavanyúbb hasadási termékeinek tekintendők. Minthogy azonban nem valószínű, hogy valaki oly messziről ide kőzetdarabot hozott volna, csaknem bizonyosra vehető, hogy a talált fluoritartalmú kvarcit, — ha nem is épen az említett kvarcitból — a Szárhegy valamely részéből származik. A kvarcittelér főként az északi, keleti s részben a nyugati oldalon igen nagy mértékben vasoxiddal (vashydroxiddal) átitatott, sőt helyenként a vasérc mennyisége túlnyomó, akárcsak a Csekélyhegy és Csúcsoshegy között levő területen a Velencei-hegységben. Ezekre az igen kis tömegű és jelentéktelen vasércekre a Szárhegyen — úgy látszik, hogy a háború alatt — igen primitiv kutatások is folytak. A Szárhegy csúcsától DNy-ra levő kőfejtőben látható feltárások azt mutatják, hogy néhol a hévforrásokból főként a vas és mangánvegyületek rakódtak le, míg a kovasavas kiválások alárendeltek voltak. E helyeken ma mangános vasércek, — valószínűleg túlnyomó részben limonitos ércek — láthatók a felszínen. Ezekhez hasonló ércek fordulnak elő a Velencei-hegységben a Csekélyhegy közepe táján. Az említett analógiák világosan mutatják az elkvarcosodást okozó hévforrások hasonlóságát a Szárhegy—Somlyó területén és a Velencei-hegységben. LÓCZY LAJOS a Somlyón aragonitot is észlelt.

3 Habár igen valószínű, hogy a termális hatások során a kissé már alacsonyabb hőmérsékletű forrásokból aragonit is rakódott le, én ezt az aragonitos bekérgezést nem találtam i VENDL ALADÁR : 1. c. p. 53 - 60 és 155—167; » VENDL ALADÁR: 1. c. p. 42—44 és 130—132. •LÓCZY LAJOS ; 1. c. p. 8.