Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: Budapest-Székesfőváros ásványvízforrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése

SCHAFARZIK FERENC DR. 15 födolomit képében. Míg a dachsteini mészkő a főváros határában még csak egyes az eróziótól megkímélt foltok alakjában (János-hegy, Hárs-hegy) található meg, addig a födolomit általánosabb elterjedésű. Vastagsága 300—400 m. Hidrologiai szempontból a felső triász eme két tagjának kiváló a jelentősége, mivel nemcsak a Budai-hegységben, hanem távolabb a Vértesben és a Bakonyban is legfontosabb víznyelő térsége a légbeli csapadékoknak. E felsőtriaszkori képződmények alatt következnek a Bakonyban—ahol legteljesebb a sorozat— leszálló rendben a füredi márga, majd a középső és alsótriasz (kagylós mészkő és werfeni pala) szekciói. Ezek alatt fekszenek azután a perm kőzetei (konglomerátum, homokkő)., továbbá valószínűleg a kőszénformáció (homokkő, kvarcitpala, fillit) és végre a régibb, metamorfizált paleozoikum (agyagpala, szericites pala, fillit), amelyek alatt legvégül még a tulajdonképeni kristályos alaphegység kőzetei (csillámpala, gneisz, gránit stb.) is feltételezhetők. Budapest természetes sziklaforrásai a Duna jobb partján elhúzódó főtörésen, vagyis a termális vonalon lépnek ki, mégpedig három csoportban. Az első csoport Budapest I. kerületében, a Szt. Gellérthegy sziklás tövében jelentkezik. Egyes forrásai, amelyek közvetlenül a dolomitból, vagy az azt köpenyszerűen borító alsó oligocén budai márgatakaró hasadékaiból fakadnak, a következők: A Szt. Gellértfürdő kettős hévvízforrása 50° C Egy szökevényforrás a Dunameder jobb partján a lépcsőzet alatt (a Ferenc-József híd budai végétől fölfelé) 44° „ A Rudasfürdő forrásainak összefolyatott vize .... 53i° „ A Rácfürdő nagy forrása 43 5° „ A Rácfürdő kis forrása 42 5° „ Budapest II. kerületében a Józsefhegy tövében fakadó sziklaforrások szintén dolomitból eredők ugyan, közvetlenül azonban a felszínen lévő budai márga hasadékaiból lépnek a külszínre. Nevezetessége ennek a területnek, hogy rajta részint hév-, részint pedig félhévforrások mutatkoznak. A Császár és Szt. Lukács-fürdő hévforrásai következők: A Császárfürdő ivóforrása 58° C A Mária forrás . 52° V A Nádor forrás 52° > 1 A Szt. Antal kettős forrása 57 —59° V A Szt. István forrás (tavasszal hűvös, később melegebb) 63" V A Szt. Lukács 38"-os iszaptavában lévő hévforrás . . 56° V A Szt. Lukács-hévforrás a park dunai terrasszán . . . 63° V Az udvari forrás . . . 44-5" V A Királyfürdő hévforrása a Szt. Lukácsfürdő udvarában 53-2° »