Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schafarzik Ferenc dr.: Budapest-Székesfőváros ásványvízforrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése

BUDAPEST-SZÉKESFŐVÁROS ÁSVÁNYVÍZFORRÁSAINAK GEOLÓGIAI JELLEMZÉSE ÉS GRAFIKUS FELTÜNTETÉSE. (Egy tábla melléklettel.) Irta: SCHAFARZIK FERENC dr.* A brüsszeli Palais des Nationes nemzetközi múzeumának magyarországi termében kiállított térképeink, geológiai térképvázlatok és szelvények kizárólagos célja, hogy Budapest magyar székesfőváros a határában létező ivó- és fürdő hévforrásait, orvosi forrásvizeit és artézi talajvizeit a nagy világ előtt behatóan megismertesse. Budapest hévvízfürdői, egyéb gyógyfürdészeti intézményei és berendezései már jelenleg is oly sokoldalúak és magasfejlettségüek — és a jövőben még további kibővítésre alkalmasak, — úgyhogy fővárosunk a Kelet-Európa legnagyobb fürdővárosának különben is már igen régi hírnevét teljes joggal viselheti. A főváros talajából fakadó nagyszámú források részint a) természetes, termális sziklaforrások, továbbá b) artézi fúrással fakasztott termák, c) artézi fúrással megnyitott hideg források, d) ásványos talajvízforrások és végre e) közönséges talajvízáramok. a) A természetes termális sziklaforrások. Az ide tartozó sziklaforrások vize mind az alaphegység mélyebb szintjeiből való, amiért először is Budapest altalajának geologiai viszonyaival kell megismerkednünk: Budapest dunajobbparti területén a Budai hegység emelkedik, amely egyszersmind a Bakony felől északkeleti irányban idáig húzódó Magyar Középhegységnek felszíni végződése, mert éppen itt a Duna jobbpartján vonul DÉ-i irányban végigaz a vetődéses törés, amelyen túl a hegység folytatása már csak mélyen a felszín alatt van meg. A Duna balpartján ellenben síkságot pillantunk meg, amely, mint a Nagy Magyar Alföld eleje, a Duna mentén 1000 méterre leszakadt hegység fölött terül el. A Budai-hegység rétegtani alkotása részint a közvetlen feltárások alapján, részint analógiákra támaszkodva nagyjából a Magyar Középhegységéhez hasonló. Tektonikai szerkezete ép úgy, mint amazé rögös. Közvetlenül a felszínt elfoglaló harmadkori rétegsorozat alatt máris megtalálható az alaphegység, még pedig először a triászt képviselő dachsteini mészkő és alatta a * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai Szakosztályának 1924. évi június hó 3-án tartott ülésén.