Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Évzáró ülés és szakülések

62 mely gyeppel van benőve, jeléül annak, hogy e helyen a felszálló altalajvíz talajjavítólag hatott és a vegetáció számára kedvezőbb feltételeket teremtett. 3. Mindenütt, ahol vályogvetés céljából a szikes anyagot kiaknázzák és a mészkövet áttörik, a hátrahagyott gödrökben nádas telepszik meg. A mészkőrétegnek robbantás vagy kézierő útján való meglazításával talán sikerülne a tó fenekét náddal vagy pázsittal betelepíteni. 4. Mivel a víz rendszeres levezetésével a magasabb fekvésű termőtalajok kilúgzását elősegítjük és az elszikesedés jelenségét csak fokozzuk, sokkal helyesebb volna gondoskodni arról, hogy a csapadékvizeknek a magasabb fekvésű helyekről való lefolyását őszi mély szántással, árkolással és erdősítéssel megakadályozzuk. Ezáltal a mélyedésekbe lefutó víz mennyisége jelentékenyen megcsökkenne és úgy a hátakon, mint a mélyedésekben kedvezőbb feltételeket teremtenénk a növényi élet számára. 1923. évi március hó 28-án. 1. VENDL ALADÁR DR

.: Hidrológiai és tektonikai vonatkozások. 2. SCHRÉTER ZOLTÁN DR.: A banai keserűvíz. 3. STRÖMPL GÁBOR DR.: A gömör-tornai karszt hidrológiája. 1923. évi április hó 25-én. 1. KÁLLAI GÉZA: A triaszvíz és a magyar energia-kérdés. 2. HOJNOS REZSŐ DR.: AZ unyi keserűvíz forrásokról. 3. SCHAFARZIK FERENC DR

.: Adat Budapest talajvizének ismeretéhez. 1923. évi december hó 12-én. 1. EMSZT KÁLMÁN DR.: A margitszigeti hévforrás ellenőrző vizsgálatának eredménye. 2. LIFFA AURÉL DR.: A jászkarajenői „Mira" keserűvíz.