Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Évzáró ülés és szakülések

61 egy sokat ígérő javított módszerrel és műszerrel gazdagítja a hidrométriát. Az ebben az irányban szerzett jó hírnevének köszönhette azután WEISSMAHR JÓZSEF (Gregersen és Huszár tervezők részéről) azt a megtisztelő megbízatását is, amelynek alapján Konstantinápolyban a Boszporuszban áramsebességméréseket végzett, valamint a Márvány-tenger parti áramlásainak helyét, irányváltozásait és sebességeit is meghatározhatta — még pedig mindezeket egy Konstantinápolyban létesítendő kereskedelmi kikötő szempontjából. 2. SCHRÉTER ZOLTÁN DR.: AZ egri hévforrásokról. 3. Titkári jelentés. SZAKÜLÉSEK: 1923. évi március hó 3-án. SIOMONDELEK: A hidrológiai viszonyok szerepe a szikesek képződésében. PINKERT ZSIGMOND állami tanítóképző-int. igazgató hozzászólása dr. SIGMOND ELEK egyet, tanár úr előadásához: 1. A Tisza-Duna közötti szikesek altalajában található mészkő az ittlévő egykori szikes tó maradványa. Keletkezése úgy magyarázható, hogy a csapadékvíz, mely a magasabb fekvésű termő talajokból kilúgzás folytán a többek között nagy mennyiségű c a 1 c i u m o t, magnéziumot, nátriumot és humuszt old ki, a mélyedésbe folyik és a termő talajt ezzel degradálja. A lefolyó vízből a szikes tó koncentráltabb nátrium-carbonát oldata a calciumot és magnéziumot szénsavas mész és magnézium alakjában kicsapja, mely finom iszap alakjában a tó fenekére rakódik. A keletkező márgás mészkő a tó fenekét mintegy kicementezi és megakadályozza az alsó talaj és a felső talaj vizének érintkezését. A calciumban és magnéziumban megfogyott víz vezetődik le a csatornán. A szikes tó tehát a calciumot és magnéziumot akkumullálja. Azon a helyen, ahol a csapadék-víz a tóba ömlik, a magával hozott növényi táplálék kedvező körülményeket teremt a nádas tenyésztéséhez ; ez a mészkőre települve a talajszelvény felső humuszos, agyagos szintjét építi fel. 2. A mészkő-réteg, — amely a televényes anyag és a víztartó homokréteg közé ékelődik — oka annak, hogy a talaj felszínére jutó víz az altalajba le nem szivároghat s viszont a nyári aszály idején az altalaj nedvessége nem emelkedhetik a felső talaj rétegbe. Az altalaj vizének a környék domborzati viszonyai miatt felfelé ható nyomása van. Kiskunfélegyháza határában lévő sóstóban tapasztalható, hogy helyenként, ahol a szigetelő mészréteg át van törve, az altalajvíz felszálló forrásként nagyobb nyomással a tó vizének színe fölé is emelkedik, A szomszédos tanyák lakói ezt az ismert jelenséget „örvénynek" mondják. Érdekes, hogy mikor augusztus hónapban a tó kiszárad, a száraz tó fenekén az örvény helyén barna színű televényes talajt látunk,