Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Hojnos Rezső dr.: Az unyi ásványvízforrások hidrogeológiai viszonyai

AZ UNYI ÁSVÁNYVÍZFORRÁSOK HIDROOEOLOGIAI VISZONYAI ízbeli eltérésére, amidőn különböző időkben azokat ismételten megvizsgáltam. A merítés alatt álló keserűvíz forrásoknál is megszokott tünet, hogy a Mg SO4 tartalom bizonyos merítések után megcsökken. Itt azonban a Mg tartalom arányt tart az oldószerrel. A vízoszlop felső öve sókban szegényebb azaz hígabb, mint a mélyebb nívóból vett, ami rendes jelenség a pihenésben tartott ilynemű forrásoknál. A források ismertetése. E forrásokból, mint azt SCHRÉTER közléséből megtudtam már régebben is készült elemzés, amelyet a volt tulajdonos VÁSÁRHELYI bemutatott RIHMER közkórházi igazgatónak is. Bővebb adat azonban nem állt rendelkezésre. A források vize áttetszően színtelen, szagtalan íze élvezhetetlenül keserű vagy timsós a csapadék viszonyok szerint. Vizsgálataim szerint a víz lúgos, amennyiben a veres lakmuszt bizonyos idő elteltével megkékíti. Lúgosság, 100 cm

3 folyadék mennyisége fogyaszt 1 cm

3 Vio-es sósavat Melegítve a szerves anyag tartalma miatt kissé megsárgul, a források nyitottak lévén a nyomokban lévő N a szél és víz által behordott anyagokból származik, bepárolásnál jól kristályosodik. Rendszeres analízisét PASIUT LÁSZLÓ oki. vegyészmérnök végezte a Budapesti Anyagvizsgáló Intézetben. Szerinte a száraz maradék 1 liter vízből 96992 gr. Változó keménysége német fokokban . 2-8 Állandó » » » . 135 Összes r> » n . 137-8 Cl tartalma 1 literben . 25888 mgr. SO:í ., . 4515-4 » SÍ02 „ . 87-6 ff Al2 0* „ . 8328 ff Fe. On „ . 96-0 jy MgO „ . 70739 ff Egyéb alkatrészek . 3201-2 f> Ha ezeket a rendelkezésre álló adatokat összevetjük úgy a budavidéki keserüvizek mint valamely típusos timsósvíz adataival, úgy azt tapasztaljuk, hogy az unyi források vize nem azonosítható azok egyikével sem. A gánti timsósvíz

1) minőleges elemzésében Mg ugyanis nincsen feltüntetve a szokványos keserüvizekben pedig ha van timsó, úgy az igen alárendelt szereppel bír. Csupán a magas Fe tartalom nyújt a AI2O3 mellett kapcsolatot. Megjegyzésre érdemes még az, hogy az íz változása a gánti kútnak a vegyi összetételre kevés befolyással volt. A szilárd alkatrészek összege ott EMSZT szerint 574-ről 2 932 gra apadt. Ezzel szemben a budai keserüvizek szilárd alkatrésze 26—56 gramm között ingadozik, úgy, hogy az unyi timsós keserűvíz töménysége alacsony ezekhez képest. A budaiaknál még ') SCHRÉTER : A gánti timsósvízü kút a Vértesben. F. K. 1910. 2) Uj adat a budai keserűvizek ismeretéhez 1906.