Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Hojnos Rezső dr.: Az unyi ásványvízforrások hidrogeológiai viszonyai

AZ UNYI ÁSVÁNYVÍZFORRÁSOK HIDROGEOLOGIAI VISZONYAI. Irta : HOJNOS REZSŐ dr.* U n y község a Budapest-esztergomi vasútvonal közelében T i n n y é t ö 1 északnyugatra, Piliscsabától nyugatra fekszik. A timsós keserűvíz források a község északkeleti határában az ú. n. Vörösoldalon találhatók fel, amely 254 m-el emelkedik a térszin fölé s keletre a T u r k a h e g y, nyugatra a R ó k alyukhegy határolja. A kerület újabb reambulációját 1904-ben LIFFA, 1918ban FERENCZI végezte. A Vörösoldal csak egy tagja annak a halomrendszernek, amely dombhátak a löszös térszínből csak kisebb mértékben emelkednek ki, tetejükön oligocént vagy szarmata üledékeket hordoznak s nagyjában DK—ÉNY csapásúak és kövületekkel jól jellegzettek. A pannon-képződmények inkább dél és nyugat felé mutatkoznak a felszínen. A források úgy közelíthetők meg a legjobban, ha T i n n y e állomásnál leszállva, a Hosszúrétek északra húzódó alluviális lapályán keresztül haladva a 223 m. p. tövében haladó úton, amely itt nyugatnak könyöklődik, a Vörösoldalra kanyargunk, úgy a délnyugati lejtőn a 254 m. ponttól 250 lépésnyire találhatók fel egy cserjés tövében. Az ide vezető út a csúcs mellett haladván el, nem érinti a forrásokat, hanem átkanyarog a Rókalyukhegyre, amelyről meredek út vezet le a jól feltárt pannon rétegek között Uny községbe. A források leírása. A három keserüvíz-forrás közül a legkeletibb fekvésű betonkarimába van foglalva, ez adja legbővebben a timsós keserüvizet, míg a másik kettő, amely 2 — 4 méter távolságban van az előbb említett forrástól, csak alacsony agyagsánccal van határolva. A forrásokban a vízmagasság nyugatfelé haladva csökkenni látszik. A vízszolgáltatási képességet merítési próbákkal nem volt alkalmam megmérni, de többszöri látogatásom eredményeül annyit állíthatok, hogy a hozam elég csekély lehet. A víz összetétele a források fedetlensége folytán a csapadék hígításával változik. Ismeretes ugyanis

1), hogy 100 cm

3 vízben 20 C° mellett 36'2 gr. MgSCh oldódik fel, míg 100 cm

3 vízben 20 C° mellett a KAl(SOi)-ből csak 15-1 gr. Ez az oka annak, hogy a rendelkezésre álló csapadékban, mint oldószerben, hol a Mg, hol a timsó tartalom jut túlsúlyba, ami a víz jellegét erősen befolyásolja oly nagy mértékben, hogy az már az ízben is érvényre jut. így az ottani lakosok egy része ezeket csak mint keserűvizes forrásokat ismeri, én magam is csak később lettem figyelmes e források * Előadta a Mhoni Földtani Társulat Hidrologiai szakosztályának 1923. évi április hó 25-én tartott szakülésén. !) ERDMANN-KOTHNER : Naturkonstanten.