Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: A Gömör–Tornai karszt hidrológiája

22 STRÖMPL GÁBOR DR. E legrégibb v. ősi karszt: a magas-karszt. A magas-karszt déli pereme körül fiatalabb eredetű (neogén ?) fennsíkok helyezkednek el. Részint öblözeteket, részint párkánysíkokat alkotnak. Déli térfoglalásuk, majd az a körülmény, hogy a nagyobb folyók (Sajó, Jósva, Bódva) torkolatában találhatók, a harmadkori tengerparttal való kapcsolatra utal. Szintjük a magas-karszt ősi felszínénél mintegy 150—250 m-rel alacsonyabban van s ezért alacsony-karszt néven különítjük el az előbbitől. Lejtési viszonyai már az illető folyómellék térszínétől függnek s így nem olyan egyenletes, mint a magas-karszt. Arculata sem egységes. Bércei alacsonyabbak, töbrei, vápái sekélyebbek, de ezzel szemben már igazi völgyek, jobbadán aszók (száraz-völgyek) szabdalják. Morfologiai tekintetben tehát az alacsony-karszt — noha fiatalabb — pnsztultabb a magas-karsztnál. Sajátos területe Karsztunknak a rejtett-karszt vagy v a k-k a r s z t. Vaknak, rejtettnek azért kell mondanunk, mert a felszínen alig van nyoma a karsztnak, viszont a terület víztelensége (aszók), majd a helyenkint felbukkanó nagy források és nyelőkék (ponorok), a mélyben rejtőző karszt jelenlétére utalnak. Karszt nélkül meg sem tudnók e terület sajátos hidrológiai viszonyait magyarázni. A rejtett (vak) karszt tetejét hatalmas kavicstakaró borítja, amely alatt elvétve ki-kibukkan a mészkő. Elhelyezkedésében a Cselén-erdő és a Galyaság déli ereszkedőire szorítkozik, szintje pedig az alacsony-karszttal esik egybe. A vak-karszt voltaképen az alacsony-karszt folytatása, amelyet azonban a hegységről lezúduló folyók hordaléka utólag (pliocén?) eltemetett. S minthogy a laza kavics maga is vízeresztő, az alatta rejtőző mészkőben a karsztosodás folyamata, ha jóval lassabban is, folytatódik. * A hidrológiai viszonyok megértetése a főbb tényezők vázolása után már mi különösebb nehézséget sem okoz. De a teljes megértéshez még néhány melléktényezőt is tekintetbe kell vennünk. A csapadék évi mennyisége területünkön 700—900 mm. Víz eszerint bőven jut a karsztra, mégis vannak nagy területek, ahol éppen a víz hiánya miatt szenved a gazdasági élet. Karsztunk nem kopár, sőt mindenütt — kivéve a túlmeredek sziklaszálak és a sziklafalak aránylag kicsi-kis területét — a legbujább erdős és füves növényz e t borítja. Termőföld is bőven akad mezőgazdaságra való, de hogy mégis kevés karsztunkban a szántó meg a kert, az a ritka vízhálózattal kapcsolatos gyér betelepülésnek tulajdonítható. Karsztunk imigyen nem a kopársága és vízhiánya miatt karszt, hanem földalatti vízelvezetése miatt. Sajátos hidrológiai viszonyai nemcsak önmagukban, hanem kultúrális, sőt — az itt húzódó cseh határ miatt — hadászati tekintetben is figyelmet keltők. * A Gömör-tornai karszt víztani viszonyai a terület karszti mivoltával a legszorosabb kapcsolatban vannak. Mindazok a tényezők, erők és anyagok,