Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: A Gömör–Tornai karszt hidrológiája

A GÖMÖR-TORNAI KARSZT HIDROLÓGIÁJA. Irta: STRÖMPL GÁBOR dr.* A karszt: sajátos geomorfologiai és hidrologiai alakzatok (formációk) összessége. Sajátossága a kőzet oldhatóságán múló földalatti vízelvezetésén és a vele kapcsolatos különös térszíni alakulatokon alapul. Úgy az egyik, mint a másik karsztjelenség élénken foglalkoztatta a külföldi irodalmat, míg a hazai irodalom karsztjainknak inkább csak ritkaságait (barlangok, időszaki források, szurdokok) kutatta s írta le. Ami átfogóbb s karsztologia tekintetben mélyrehatóbb tanulmány jelent meg hazai karsztjainkról, azt csak újabban és javarészt idegenek közölték. S az idegenek e figyelme — érthető. A Balkán hatalmas, idomtalan karsztterületei mellett éphazánk kicsi elszórt karsztjai valóságos — remekek. Könnyen bejárható, egyhamar áttekinthető karsztok, amelyekben kicsinyítve, takaros elrendezésben találjuk meg a karszt minden jellemző alakzatát. Valóságos iskolapéldák s így hálás, élvezetes tanulmányi terek. Hazánk sok (erdélyi, bihari, krassói, felföldi, középhegységi) karsztja közül a gömör-tornai a legnagyobb, s tán a legkönnyebben hozzáférhető is. 1911-ben a Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának megbízásából jártam be tüzetesebben. Magam is barlangokat kerestem, de a sok barlang

1 keresgélése közben bőven nyílott alkalmam a többi karsztjelenségek tanulmányozására is. Több figyelmet — megvallom — a geomorfologiai és tájrajz i

2 viszonyok felderítésére fordítottam, de hogy ennek révén ahidrologiai viszonyok is feltárultak, ebbéli megfigyeléseimet az alábbiakban adhatom közre. * A Gömör-tornai karszt (Magyar-karszt, Tót-karszt, Torna-pelsőci hegység) javarészt Gömör, kisebbrészt a régi Tornamegyében terpeszkedik. Ma legnagyobbrészt cseh megszállás alatt van, s csak DK.-i részének pereme esik csonkahazánk területére. Az új határ csupán Aggtelek, Jósvafő, Színpetri, Szín, Szögliget, Szilas, Komjáti és Nádaska községeket hagyta meg nekünk. Ezektől északra már mindenütt a cseh az úr, holott a karszt egész területe — kivéve az eleldugott Falucskát — tótmentes. Itt nyúlik u. i. a magyarság legészakabbra. Tőszomszédságában már az érchegységi Gründlereket (mániákat) (Mecenzéf, Stósz stb.) találjuk s túl rajtuk a szepesi szászokat. De mert a karszt meredek déli pereme kitűnő védelmi vonal, a sztratégiai határt a magyarság testén keresztül vonták meg. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1923. évi március hó 28-án tartott ülésén. 1 STRÖMPL G. Előzetes jelentés az 1911. évben végzett kutatásokról. Közlemények a Földt, Társ. Barlangkutató Bizottságból 1912. 2. tüz. 2 STRÖMPL G. Vázlatok a Magyar karsztból. 2 közi. Turistaság és Alpinizmus 1912.