Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schréter Zoltán dr.: A banai keserűvíz

A BANAI KESERŰVÍZ 19 bőven tódult a gödör fenekére, ahol csakkamar 22 cm magas vízoszlop képződött. A másodnap merített víz egy litere 12"8 gr fix maradékot tartalmazott. Viszont az ellenkező oldalon, a CsiszÁR-éle keserüvízes gödörtől ÉNYfelé, a TÓTH KÁROLY-féle telken mélyített három kutatógödör a homokréteg alján már csak olyan vizet tárt fel, amelyen a kesernyés íz alig volt érezhető. Ezek a gödrök a felső humuszos, barna agyagos homok alatt a sárga homokba mélyültek a fekvőjükben lévő szürke agyagig, amely fölött a víz a felszíntől számítva átlag 2 m mélységben felfakadt. Megjegyzendő, hogy e gödrök oldalfalain néhol gyenge fehér sókivirágzás volt észlelhető a meleg nyári hónapokban. Felemlíthető itt még, hogy a CsiszÁR-féle ház és szélmalom között lévő 7 m mély kút vize igen kevéssé kesernyés. A kút alsó része már állítólag az agyagba mélyül s a vizét a felső homokréteg aljából, a külszín alatt kb. 1 "50 m mélységből kapja. Meg kell még emlékeznem végül a községi legelőn lévő gémeskútról is, amely a TóTH-féle szélső telek sarkától kb 60 m-re Éék.-re fekszik. Ez a 4'13 m mély kút rendes ivóvizet tartalmaz. A vízoszlop magassága benne 2-68 m. A kutatógödrök útján nyert adatok alapján a következőket állapíthatjuk meg: A térszín alatt lévő agyag felülete hullámos. Ahol az agyag felülete a külszínhez közel fekszik, ott az agyagból, a tulajdonképeni képződési helyén koncentráltabb keserűvizet nyertünk, de kisebb mennyiségben. A homokból itt nem fakadt víz. Ahol pedig az agyagfelszín a külszín alatt kissé mélyebbre száll alá, ott a rátelepülő homok megvastagszik s benne a lehulló csapadékvíz kisebbnagyobb mennyiségben felhalmozódhatik. A homok földalatti vize csak helyenkint keserű, nyilván azokon a helyeken, ahol az agyag keserűvizének alkalma van bele nagyobb mértékben átszivárogni. Néhol a keserű íz alig érezhető rajta. Ha e jelenségek okát keressük, a következő meggondolással nyujthatunk magyarázatot: A földalatti víznek általában rendes szivárgása, földalatti áramlása van bizonyos irányban, mint a völgyek fenékvonala felé és lejtése irányában, ez esetben a keserűvíz a felső homokrétegben nem raktározódhatik. Ellenben ha az agyag felszínének hullámossága miatt a homok alján helyenkint lefolyástalan medencécskék, hogy úgy fejezzem ki magamat, földalatti tavacskák képződhetnek, akkor az ezekbe jutott, átszivárgott keserűvíz raktározódni fog. Valószínűleg ez az eset forog fenn a PETőcz-féle telek kutató gödrénél. Lehetséges, hogy az itteni medence nagyobb kiterjedésű, vagy hogy DK. felé még több ilyen földalatti lefolyástalan keserűvizes medence is fekszik. A TÓTH-féle majdnem édesvizet tartalmazó gödrök táján már nyilván lefolyása van a homok vízének. Mivel a banai keserűvíz egy lankás domboldalon konstatáltatott s nem nagyobb kiterjedésű lefolyástalan medencében, mint például az igmándi, vagy a budavidékiek, a banai ez utóbbiakkal vízbőség és koncentráltság dolgában nyilván távolról sem mérkőzhetik. Lehetséges azonban, hogy a további kutatások nagyobb kiterjedésű területen koncentráltabb minőségben és nagyobb mennyiségben is megfogják állapítani a keserűvíz jelenlétét. Ettől függ, hogy gyakorlati szempontból van-e jövője a banai keserüvíznek. Az eddigi tapasztalatok inkább amellett szólnak, hogy a keserűvíz előfordulása itten csak helyi, kisebb jelentőségű.