Hidrológiai Közlöny 1923 (3. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schréter Zoltán dr.: A banai keserűvíz

A BANAI KESERŰVÍZ. írta: SCHRÉTER ZOLTÁN dr.* Bana komárommegyei község határában, a községtől délre, alig 300 m-nyire, egy igen lankásan emelkedő domboldalon, gödrök mélyítése által keserűvíz előfordulását állapították meg a banai gazdák. A község környékének földtani felépítése általában hasonló az innét 17 km-re kelet felé eső Nagyigmánd környékének földtani viszonyaihoz, ahol a keserűvíz már régóta ismeretes. Tehát nem minden alap nélkül való volt a gazdáknak az a reménye, hogy esetleg itt is jelentékenyebb keserűvízterületről lehet szó. A mélyben t. i. itt is a pannóniai (pontusi) emelet rétegei: főleg szürke agyagok uralkodnak, amelyek fölé a pleisztocén homok telepszik 1—3 m vastagságban. Ez felfelé, 70-80 cm-nyi humuszos termőtalajba megy át. A patakok, erek mentét pedig kiszélesedő alluviális lapályok kisérik. A keserűvíz tulajdonképeni képződési helye a pannóniai agyagrétegcsoport, amelynek legfelső részében nyilván vasszulfidok elbomlása következtében keserűsó és glaubersó képződik, s ezek oldódnak fel az agyag réteglapjai közé behatoló talajvízben. A vasszulfid elbomlása másfelől gipszkristályok képződését idézte elő, amelyek, mint ismeretes, a keserűvíz területek állandó kisérői. Egyes kutatógödrök, mint a CsiszÁR-féle telken mélyítettek, vékony homokréteg alatt a pannóniai agyagba mélyülnek. Ezekben a térszín alatt 2 5—3 m mélyen az agyagnak egy-egy réteglapján, ahol egyszersmind gipszkristályok is bőven fordulnak elő, gyenge szivárgás alakjában jött elő a keserűvíz. így a CSISZÁRféle háztól ÉK.-re 3 m-nyire a tulajdonos által mélyített régebbi gödör 320 m mélységében gyenge keserüvízet fakasztott, amely EMSZT K. dr. vizsgálata szerint 11'2 gr fixmaradékot tartalmaz. Ettől a gödörtől ÉK.-re, 22 m távolságra egy már megkezdett gödröt továbbmélyíttettem, ebben a humuszos feltalaj és vékony homokréteg alatt mindvégig szürke agyagot tártunk fel. A 2'52 m mély gödör fenekén az sagyag elválási lapján, aho! gipszkristályok is bőven voltak, a keserűvíz lassan zi várgott össze, s kb. 32 cm magasságú vízoszloppá emelkedett. Az ebből merített víz egy litere 16'8 gr fixmaradékot tartalmaz EMSZT szerint. A keserűvíz másfelöl a pannóniai agyag fölött, a rátelepülő sárga futóhomok alján gyűlik össze. így pl a CsiszÁR-féle utóbb említett kutatógödörtő Kb 26 m-nyire DK.-re a PETŐCZ ISTVÁN-íéle telken általam mélyíttetett gödör a felső 70 cm-nyi barna talajt s ez alatt 1'30 m-nyi sárga homokot áthatolva 2"10 m mélységében a külszín alatt a szürke agyaghoz értünk, amelynek felületén a homok alsó részéből a víz minden oldalról aránylag gyorsan és elég * Előadta: a Mh. Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1923. évi márc. hó 28-án tartott szakülésén.