Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

HÉVFORRÁSOK OKOZTA KŐZETELVÁLTOZÁSOK A BUDA-PILISI HEGYSÉGBEN 69 Az eredeti laza kavics- és homok-telepek elkovásodása valószínűleg csak akkor következett be, amikor azok már szárazra kerültek; bár az sem lehetetlen, hogy még a mediterrán vulkánizmust megelőzően, az oligocén tenger partján törtek fel, részben még a tenger alatt, a kovasavtartalrnú hévvizek amelyek a tenger vizét kovasavban dúsították s ilyen módon széles körzetben impregnálták a kavics- és homok-telepeket az apályok idején kicsapódott és a meleg szubtropikus klima alatt gyorsan beszáradt és oldhatatlanná vált, részben talán algák közvetítésével is kivált kovasavval. Ha a francia középponti masszívum körül jelentkező regionális terjedelmű kovásodásokra és aluminiumszilikátokkal való impregnációkra gondolunk vissza, amelyek az ottani alsóliászos homokos üledékeket homokkövekké változtatták, akkor nem fogunk elzárkózni attól a gondolattól, hogy a BudaPilisi-hegységben csak néhány km terjedelmű hárshegyi-homokkő-foszlányoknak is hasonló eredetet tulajdonítsunk. A mondottak a hárshegyi homokkő sztratigráfiai helyzetére vonatkozó vitákat nem érintik, mert azt magának a kavicsanyagnak lerakodási ideje szabja meg, SCHRÉTER dr. úr szíves hozzájárulásával azonban közölhetem, hogy ő, tőlem függetlenül, bizonyos kvarcos kötőanyagú hárshegyi homokkőféleségekre nézve hasonló nézetekhez jutott; bizonyos fenntartással, — t. i. amig kellő számú megfigyeléssel ennek a feltevésnek helyességét alátámasztani nem lehet, — elkovásított felső-oligocénkorú homoktelepeknek tartja ezeket, úgyhogy a hárshegyi homokkő sztratigráfiai helyzete is megváltozna. A hidegkúti medence északi részében látható viszonyok SCHRÉTER dr. feltevését valószínűvé teszik. Ott a malomcsárda közelében a felsőoligocén finomszemü homok alakjában van feltárva, amelyben 20—30 cm. vastag agyagos rétegek is vannak. Északabbra, a régi solymári festékgyárnál, hidrotermálisán erősen metamorfizált dolomit van feltárva, amelyre azonban már nem a felsőoligocén homok, hanem olyan hárshegyi homokkő települ, amelynek homokanyaga szemcsenagyságra és minőségre nézve a szomszédos felsőoligocén laza homoknak szakasztott mása. A festékgyártól északabbra, az ároknak egy vízesésszerü lépcsőjénél, a finomszemü hárshegyi homokkőben 20—30 cm széles jáspisszerü padokat láthatunk, amelyek a felsőoligocén homok említett agyagosabb rétegei elváltozási termékeinek felelhetnének meg. * * * A Budai-hegység hidrotermális keletkezésű ásványairól szóló ismereteinket még a következő adatokkal bővíthetem a már felsoroltakon kivül. Az aragonit- ot eddig csak borsókő alakjában ismertették a Budai-hegységből ; (v. ö. BRAUN [19] és SCHAFARZIK [165]) A Farkasvölgy fölött emelkedő Ördögormán ('Teufelskanzel, 317 m) lévő régi malomkőbánya hányóján, az eocén szarúkőbreccsa rózsaszínű, rhomboéderes kalcittal bélelt üregeiben, mint legfiatalabb képződményt gyéren színtelen, legfeljebb 1 nagyságot 5