Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

70 SCHERF EMIL elérő lándzsaalakú tűket találtam, amelyek a kémiai vizsgálatnál aragonitnak bizonyultak. SCHAFARZIK müegy. tanár és TOKODY L. rnűegy. adjunktus arak

5

1) újabban az Ördögormán a kalcitnak kockaalakú (0332J rhomboéderjét is megtalálták, amely megtévesztésig hasonlít fluorit-kockához. Ezt azért említem a hajdani forrásműködéssel kapcsolatban, mert RICHTHOFEN (153, 348) véleménye szerint a déltiroli grödeni Molignon porfirtufáíban előforduló kalcit kocka-habitusát az oldatban egyidejűleg jelenvolt nagymennyiségű SI0.

2 és Mg CO

;

1 okozta. Hidegkúttól ÉNy-ra, a malomcsárda (Mühl W. H.) és a festékgyár között, az út mellett dolomitot tártak fel, amely itt és a szembenlévő hegyoldalban, (a Hochbach-hegy DNy-i lejtőjén), hévvízi hatásokra többé-kevésbbé erősen elváltozott, átkristályosodott. A laza hófehér krjstályport azelőtt a festékgyár részére bányászták. A dolomitban helyenként ezer meg ezer apró, gombostűnagyságot elérő piritszemcse van elhintve, amelyek részben limonitpszeudomorfozákká változtak át és a krétaszerü külsejű fehér kőzetben apró fekete pettyek alakjában látszanak. A feltárásnak a gyár felé eső E-i végénél számos telér és ér töri át a dolomitot, amelyek szürke karbonátos-szilikátos anyaggal vannak kitöltve. Néhány lépéssel délebbre^ vagyis a feltárás közepe felé, néhány cm széles ereket találtam, amelyeket zöldesszürke anyag töltött kiEz az anyag híg savban C0

2 és némi H.^ S fejlődése közben részben oldódott. Az oldatban kvalitativ vizsgálattal Al-t és P0

4-t mutattam ki mint főalkotórészeket; azonkívül gyenge Fe

11

1-reakciót adott az oldat. Az ér anyaga erős chrom-reakciót is adott. Ez az aluminiumfoszfátos anyag az ereket körülvevő poralakú dolomitot is egészen áthatja. Friss ásónyom ebben az impregnált dolomitporban 1—2 óra múlva kizöldül. A zöld szín valószínűleg kis menynyiségü ferrofoszfát oxidációjából származik, amely az aluminiumfoszfáthoz hozzá keverődött, Egyelőre nem volt módomban ebből az amorf érkitöltésből eléggé tiszta (karbonátmentes) anyagot nyernem, hogy kvantitatív elemzéssel megállapíthattam volna, vájjon a jelenlévő aluniiniumfoszfát a variscit, redondit, minervitstb. néven leírt amorf aluminiumfoszfátok egyikével azonosítható-e. Megjegyzem, hogy GAUTIER (76), CARNOT (26,164—168), TEALL (204) és mások vizsgálatai nyomán ezeknek az ásványoknak foszforsavtartalmát rendesen rothadó organikus anyagok P-tartalmából szokták származtatni, de már GAUTIER (76, 44—45) sem tagadja egészen annak a lehetőségét, hogy azok a foszforitek és aluminiumfoszfátok, amelyek a francia Hérault-tartomány délnyugati részében mutatkoznak, a francia centrális plató körül lejátszódott posztvulkánikus folyamatok révén is képződhettek. LEITMEIER és HELLWIG (112, 42—43) még határozottabban mutatnak rá arra, hogy a természetes aluminiumfoszfátok foszforsavja sok esetben a mélyből származik. Spanyolországban (Estremadurában) Cacérés-tartományban Zarza la Mayor mellett az elbontott gránitban csapó kvarcos foszforit-telérek éppen úgy, mint a Logrosan mellett lévőek a kambriumi 5

4) Szíves szóbeli közlés.