Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

60 SCHERF EMIL ktleti szélén, Bourbon-l'Archambault (Dep. Allier) hévvize DAUBRÉE (41, 476 ; 42; 43, 20444, 155) és DE GOUVENAIN (78, 59) szerint a Bourbonne-Les-Bains melletti forráshoz hasonló iszapot rak le. A túlsó nyugoti szélén pedig a Saint-Honoré-nál (Dep. Niévre) lévő hévforrás római kútaknájának felásásakor DAUBRÉE (41, 476, 477; 42; 44, 154, 155) közlései szerint a falazatban fehér nyelvhez tapadó keverék-anyagot találtak, mely magas kovasavtartalma által tűnt ki (Al

s 0

3 : Si 0

8 = 1 '00 : 10 30 mol.-arány) s amelynek alkotórészei részben a mélyből is származhattak.

4

3 Hajdani hévvíztevékenység létesíthette azokat a nontronit-ereket, melyeket a Montgillard és Mont Tordu (Dep. Saőne-et-Loire) közti vasútvonal építésekor tártak fel granulitban (LACROIX 106, IV. 751). JACQUELIN (88) közli, hogy a Montmort (Dep. Saóne-etLoireJ mellett előforduló elbomlott granulit is tartalmaz ilyen nontroni t-ereket (1. LACROIX 106, I. 490-491 is). Délebbre a Saöne völgyében találjuk Franciaország legnagyobb mangánérc-bányáját Romanéche (Dep. Saóne-et-Loire) mellett, ahol az elbontott gránit, alsóliászos arkózás homokkövek, gryphaea-mész és alsóliászos agyagok tartalmazzák a pszilomelán-nal és más mangán-ércekkel, vörösvasérccel, kvarccal, fluorittal és barittal. valamint jelentékeny mennyiségű halloysittal kitöltött teléreket (

GRUNER 79, 98—100; DUFRENOY 59, III. 266; LACROIX 106, 1. 477). A hidrotermális folyamatoknak itt az alsó-liászos anyagok eljáspisosodásában és a meszek elkovásodásában kétségtelen tanúi maradtak. Ugyanezek a folyamatok Villefranche-nál (Dep. Rhone) gránit- és alsóliász-homokkő határán cink- és ólom-érceket hoztak létre, melyeknek társaságában nontronitszerű szilikát fordul elő (DUFRENOY 58, 396; DAUBRÉE 40, 420—421; LACROIX 105, I. 491). Chessy (Dep. Rhóne) híres régi rézérc- és pirit-bányáiban a gránitra települő, kambriumi kovás palákban vonuló teléreket az érchozó hévvizek néhol nagy mennyiségű halloysittal töltöttek ki, melyet régebben, mint allofánt emlegettek (DRIAN 57, 400; LACROIX 106, I. 477). La Terrasse-nál (Dep. Haute-Loire) a Mont-Pilat gneiszében 5—6 m széles kvarctelért hoztak létre a hévvizek, melyben sok barit, h a 11 o y s i t és dolomit, azonkívül pirit, galenit és fluorit fordul elő. (A szomszédos Chavanolles-on hasonló minőségű telérben, sok vörösvasérc rakódott le); (

GRUNER 80; DAUBRÉE 46, 139, 140). La Voulte sur Rhőne-nál (Dep. Ardéche) a gránitra települő alsóliászos arkózás homokkő vörös- és barna vasérceivel együtt áttetsző, kékes-színű tipusos halloysit fordul elő DUFRENOY (58, 397) szerint; (I. még DAUBRÉE 40, LACROIX 106, I. 477).« A francia középponti fennsík déli szélén a hajdani hévvizek a Saint-Jean-du-Gard mellett lévő Beaumette-nál (Dep. Gard) allofánnal töltötték ki az elbontott gránitot MINGAUD 127; LACROIX 106, I. 486)! A nagy középfrancia fennsík nyugoti részének, a „Limousin"-nak és „Marche"nak nevezett vidékek déli, keleti és északi szélén, hasonlóképen igen erélyes hidrotermális 4

3 Délebbre a limagnei hasadék mentén Fins-Noyant (Dep. Allier) környékén a posztvulkánikus jelenségek kaolinitet (pholeritet) hoztak létre homokkőben és karbon palákban, Échassiéres (és Les Colettes) (Dep. Allier) környékén pedig iparilag is fontos kaolinosodásokat a granulitban (ónércekkel i. Vichy mai szénsavas forrásai leszármazottjai azoknak a miocén geizireknek, amelvek VOISIN (218, 495—496) leírása szerint (v. ö. SUESS 199, 433—434 is) Vichy körül a tavi homokos üledékekből alumoszilikátos és kovasavas cementű erősen vörösre színezett homokköveket alakítottak. Vichy mellett Vernét kőbányáiban az a tavi mészkő, mely a limagnei medence egyéb részein fehérszínű, a hévforrások működése következtében keletkezett vasoxidtól szintén piros színt kapott. Corbiuny-nél (Dep. Niévre) a mezozoikus üledékekben ólomérces kovásodott rétegek, Avallo. (Dep. Yonne) környékén pedig a triász- és liászrétegekben ólom- és rézérces, kvarcos és baritos impregnációk fordulnak elő. 4

4 A La Voulte és Alais (Dep. Gard) közti szakaszon az egymást keresztező törésvonalakon feltört hévforrások számos helyen ércesedéseket okoztak a mezozoikus üledékben s a kristályos alaphegységben is. Privas (Dep. Ardéche), Bességes (Dep. Gard) és Alais környékén főleg a vas-mangán-érceket bányászszák; a számos ólom-, cink-ércbányászat közül a 3. ábrán csupán L'Argentiére-t (Dep. Ardéche) és Joyeuse-t (Dep. Ardéche) jelöltem meg.