Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben

HÉVFORRÁSOK OKOZTA KŐZETELVÁLTOZÁSOK A BUDA-PILISI HEGYSÉGBEN 61 folyamatok játszódtak lc, melyekben már GRUNER felismerte a fennsíkot szegélyező, mangánvas-, ólom- és cink-ércelőfordulások okozóját és igen érdekes dolgozatban írta le őket (79, 78—102). A gránit-gneisz-kristályos pala-masszivumra itt is alsóliászos homokkövek települnek, amelyek maguk is éppen úgy mint a gránit, a forrásmükődésre jellemző kovásodásokat, halloysitszerű anyagokkal való c'ementezödést, vörös vasoxidos szineződéseket, baritosodást stb. mutatják. A felső liászban a forrásmükődés kristályos mész• ARCHAIKUM j «.PAüozoiiom. ím MESOZOIKUM. KA1N0Z0IKUM. TERCIER ERUFTltf KŐZETEK. TERTIÄRE ERUPTÍV• tESTEINE. HALL CVS IT ES HASONLC SZILIKÁTOK LELŐHELYEI. FOSDORTE VON KALLOYSÍT UND ÁHWLÍCHEN SILIKATEN. ECTÉB HÍBROTERMÍLÍS KELETKEZESD ASVANÍDK LELŐHELYEI. PVNDORTE SONSTIGER MINERALS HYUROTHERM. URSPRUNGS. AVALLON montcii montmo! LA CHÍTRE O BOURBOMW <fnArf»u!iciw.wr nufKo» LIT-DU-SATFLL (RONANÍlCHE H^TELOUBE ILLÉFRANCWÍ Ó»«ÍSlt«j TEnnsse PIGEAC CAUCEMTIÉ: ,aspríeties s cgansac „„mdl»' i»»ueis CACijSEI BRUNIWEL 3. ábra. A halloysit és rokon szilikátok (allofán, montmorillonit, nontronit), valamint egyéb hidrotermális eredetű ásványok előfordulási helyei a francia középponti masszívum körül. kövek és dolomitok képződésére vezetett, a középjúra „alsó oolith"-formációjában pedig Ilidre, Vienne, Charente és Dordogne tartományokon végig, száz meg száz kilométer hosszban jáspisos agyagokat létesítettek a kovasavas-vasas-mangános oldatokat szállító források. Dordogne tartományban, Nontron és Thiviers között, a kristályos alaphegység repedéseit vasas-mangános ércek, kvarc és barit töltik ki, amelyek a fedő meozoikus