Hidrológiai Közlöny 1922 (2. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Scherf Emil dr.: Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben
HÉVFORRÁSOK OKOZTA KÖZETELV ÄLTOZ ÄSOK A BUDA-PILISI HEGYSÉGBEN 27> között a dolomitot is felsorolja, ami újabb bizonyíték arra, hogy a feltett dolomitkristályosodás csakugyan végbement a természetben is. SCHAFARZIK csupán a forráskürtő belsejébe helyezi a dolomit-kristályosodást, míg a jelen dolgozatomban előadott felfogásom szerint az nagyban, a mellékkőzetben is végbemehetett. Ha a triász-képződményeknek^csak 20—30 méteres letárolását tesszük is fel a Budai-hegységben és annak környékén — ami a geologiai megállapításokkal nem ellenkezik — akkor már olyan mélységeket kapunk, ma a felszínen látható forrástöbrök hajdani helyzetére, amely mélységekben a túlhevített víz hőfoka az átkrístályosodáshoz szükséges alsó hőmérsékleti határt nemcsak elérhette, de jóval túl is haladhatta. Ennek bemutatására az I. táblázatban közlöm a tiszta víz forrpontjait a különböző mélységű vízoszlopoknak megfelelő nyomásokon. 1' I. táblázat. II. táblázat. Mélység A víz forrpontja Mélység Izlandi „Nagy-geizir"-ben c , . Forrástölcsér a viz höfok a Felszíntől fenekétől Felszín 100" C O'OO m 22-85 m 85 0" C 10 111 120" C 3-30 ni 19 55 m 85-2" C 20 ni 134" C 8T0 ni 14-75 m 106-4 C 25 ni 139» C 13-00 m 9 85 m 120-4" C 30 ni 145» C 17-85 ni 5 00 m 123 0" C 50 ni 162" C 22-55 111 0"30 m 127-5" C Ezek a számadatok tehát azt a maximális hőfokot jelzik, amely mellett a víz az illető mélységben a saját súlya által okozott nyomás mellett még folyékony halmazállapotban megmaradhat s elvégezheti az átkristályosítás munkáját. A valóságban természetesen a geizirkürtőben helyet foglaló túlhevített vízoszlop höfoka ennél az egyáltalában lehetséges maximumnál valamivel alacsonyabb lehetett, de amint azt BUNSEN (22; 23, 16; 25, 28—29) és DESCLOIZEAUX (50, 454—458, 52) klasszikus vizsgálatai az izlandi geizireken bizonyítják, azért már 20—30 m mélységben untig elég magas lehetett ahhoz, hogy a dolomit-kettőssó átkristályosodása bekövetkezhessék. BUNSEN és DESCLOIZEAUX az izlandi Nagygeizir 23 50 m mély kürtőjének fenekén, számos mérésüknél, erupció előtt, a hőfokot 127 5—122 fok (123 fok) C közt váltakozónak találták ugyanakkor, amikor a víz hőfoka a geizirmedence felszínén 89 7—76 0 fok C közt ingadozott. A 11. táblázatban közlöm egy méréssorozatukat. 1 0 ! ) V. ö. CHOLNOKY J. tanár úr szemléltető rajzát is; (28, 366). 1 0 A II. táblázatban a felülről számított mélységeket DESCLOIZEAUX adatából (I. 50, 454) számítottam, aki csak a fenéktől, mint 0-ponttól kiindulva adja meg a mélységeket; DESCLOIZEAUX 22 85 m-es adata a víz felszínére vonatkozik, melyre nézve a felszínen észlelt s a külső meteorologiai körülmények szerint változó hőfokok középértékét: 85 fok C-t állítottam be a táblázatba.
