Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A belvizek mozgása Szeged határában

A BELVIZEK MOZGÁSA SZEGED HATÁRÁBAN 21 Minden homokvjdéken, ahol a föld árját csak a talajnak likacsossága és a hidrosztatikai nyomás szabályozza, ott a víz a homokhát mellett levő síkság nívójáig, azaz a homokot környező síkság térszínéig sülyed le. Példa erre, hogy a dunatiszaközi homokhát délnyugati szélén nincsen gázexhaláció, a föld árja a Dunavölgy síkja körül mozog, azaz a felszín alatt 20—25 m mélységben. E vidéken a felszínen sehol sem áll meg a víz. A Deliblati homokpusztán a föld árja szintén mélyen van, a felszíntől számítva 30—60 m m mélységben. Hasonló mélyfekvésünek találtam a föld árját a Majna melletti homokvidéken Németországban, a Visztula közelében Lengyelországban stb. A felsorolt példákkal szemben áll a Dun a-T isza közének vízrajza. Itt még a homokhát gerincén is, tehát 30 m magasan a Dunavölgy síkja fölött tavak állanak s a föld árja 4—8 m mélyen mindenütt elérhető, kivéve talán az újabb alakulási! buckák tetején. A Duna-Tiszaközén, mint már említettem, a felső rétegsort egy tőzeges réteg választja két részre. Az elválasztás annyira tökéletes, hogyha száraz években a felső föld árja kifogy, a kutak kiszáradnak, akkor leszokták a kutak fenekét mélyíteni s midőn e munka alkalmával áttörik az alsó vízelzáró réteget, akkor a tőzeges réteg alatt levő föld árja felemelkedik a kútban 1—2 méterrel a vizet rekesztő réteg fölé. A Kecskeméttől délre fekvő területen ezt a jelenséget a legtöbb próbafúrás alkalmával tapasztaltuk és igen sokszor megismétlődött ez a jelenség a rendesnél mélyebb kutak ásása alkalmával is. A dunatiszaközi homokvidék helyi klímája arid jellegű: az év első részében több a csapadék, mint az elpárolgás; az év második felében ellenben kétszer-háromszor annyi víz párolog el, mint amennyi lehull. S a fák, meg a szőlő tenyészete mégis igen szép s a tengeri is jól megterem. Ha a föld árja vizét csak a csapadékokból kapná, akkor e vidéken legfeljebb csak erdő tudna megélni, vagy a június végére beérő gabonaféle, de a tengeri, meg a répa csak kivételes években adna termést. A gázoknak kőzetbontó munkája. Az állandóan áramló gázok és gőzök természetesen mindenféle kémiai elváltozásokat is okoznak azokban a kőzetekben, amelyeket áramlásuk alkalmával érintenek. A kőzetek ásványai vegyi bomlást szenvednek, kristályos alakjukat elveszítik és kolloidális állományú anyagokká válnak. Az egyes ásványok kémiai jellege szerint a bomlási termékek kémiai szerkezete is többféle lesz. Földpátos kőzetekből kaolinos földek válnak; a magnézium szilikátos kőzetekből az allofános anyagok csoportjába tartozó földféleségek alakulnak, úgynevezett kallóföldek; a csillámpalából zsírkő stb. Idetartoznak az aluminiumhidrátnak sokféle alakjai, amelyek mindmegannyian ilyen bomlásnak termékei. Az alföldeken és a dombvidéken, a gázok porózus törmelékes kőzeteken ivódnak keresztül, tehát olyan földféleségeket bontanak el, amelyekben igen sok a kolloidos alkatrész. Ezekben a földekben a bomlási termékeknek összetétele a hely felett uralkodó klíma szerint változik: Humidus klíma alatt vasszulfidsók, vasszulfát és kénsavas aluminium alakul; aridus klíma alatt pedig