Hidrológiai Közlöny 1921 (1. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Treitz Péter: A belvizek mozgása Szeged határában

22 TREITZ PÉTER konyhasó, glaubersó, gipsz és sziksó, mert az aridus klíma övében a talajok telítve vannak különféle bázisokkal. A Duna-Tiszaközén a törési vonalakon a gázexhalációk már a pleisztocénben is működtek, természetes tehát, hogy a völgyeknek és tófenekeknek altalaja mély rétegekig el van borítva és sok kolloidális agyagos részt tartalmaz, ennélfogva a vízre nézve impermeábilis. A völgyekben és hajlatokban összegyűlő belvizek megrekednek a mélyedményekben s tavasszal azokban folynak le a lejtés irányában és csak a hőiétől megdagadt árvíz ivódik bele a völgyeket szegélyző homokdombok testébe. Ez az oka annak, hogy a tektonikai vonalak felett támadt horpadásokban sóstavak, szíksóstavak és büdöstavak (kénhidrogént kilehelő tavak) sora helyezkedik el. A sós-szíksóstavak és a büdöstavak is a gázexhalációknak eredményei. A hol két különböző irányú törési vonal keresztezi egymást, ott medenceszerű mélyedmények támadnak, melyeknek tengelye a főirányra keresztben áll s a második törési vonalat jelzi. Ilyen a helyzet például Szeged határában a Lengyel és a Domaszéki Kapitányságok területén.'-* A fővölgy iránya keletnyugati s a vízfolyások iránya dél-délkeleti, ennélfogva a fővölgyben számos dél-délkeleti irányú kisebb medence alakult és a hőiétől megduzzadt tavaszi belvizek ezekben mozognak. Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy: 1. A dunatiszaközi országrész domborzatát geologiai erők formálták ki. 2. A geologiai vonalak (tektonikai vonalak) mentén a sülyedés ma is tart s a mozgást helyenként gázömlések kisérik, amelyek a homok ásványait elbontják és sóstalajt alakítanak a feltörés helyén. 3. A homoklerakódás legfiatalabbkorú részét egy középső vízhatlan réteg két részre osztja. 4. A homokhát víztartalma igen nagy, a vizet a gázok emelik fel a mélyből és állandóan nyomás alatt tartják. 5. A homokhátra hulló csapadékvizek egyrésze beleivódik a homokba, más része pedig a mélyedményekben gyűlik össze és a felszínen folyik le a Tiszába. 6. A vízvezető medrekben az egymás végében sorakozó sóstavak világosan jelzik a tektonikai vonalak irányát. 7. A tektonikai vonalak összeesnek a földrengési vonalakkal. * Ezekután még csak a vízvezető medreknek felsorolása marad hátra. A Duna-Tisza közén többféle irányú tektonikai vonal fut végig. A másodrendflektől eltekintve általában három gócpontot lehet meghatározni, amelyekből ezek a vonalak sugár irányában indulnak ki s egészen a Tiszáig leérnek. I. A törési vonalaknak első szisztémája Budapesttől indul ki. A tektonikai völgyek iránya nyugat-keleti és észak nyugat-délkeleti. II. A második szisztéma Báta alól veszi kezdetét. A vonalak iránya: dél-nyugat, észak-kelet és nyugat-kelet. 2 TREITZ PÉTER : A sós- és szikes talajok természetrajza. Dr. ZSILINSZKY ENDRE és TRÉITZ PÉTER : Szikes talajok javítása, 1. kötet, Budapest, 1924. Stádium Sajtóvállalat R. T.