44. Hídmérnöki konferencia. Szeged, 2003.
Tartalomjegyzék
- Szegedet nem érinti a páneurópai vasúti folyosó. A Budapest - Kelebia - Belgrád és a Budapest - Lökösháza - Bukarest nemzetközi vasúti folyosók közé ékelődik a város. Ennek ellenére Szeged része a nemzeti logisztikai szolgáltató központ hálózatnak és régióközponti szerepre pályázik, amely nemzetközi vasúti kapcsolatok nélkül nehezen elképzelhető. Ezeket a problémákat oldja fel a tervezett három új híd. A tervezett hidakat csoportosíthatjuk jelentőségük szerint. Regionális jelentőségű híd: M43-as autópályává fejleszthető autóút Tisza-hídja - A temesvári vasúti kapcsolatot biztosító vasútvonal Tisza-hídja Városi jelentőségű híd a tervezett déli közúti Tisza-híd, amely Nagykörűtunkat zárja be és teszi lehetővé a belváros kikerülését. Jelen előadásomban a déli közúti Tisza-hidat és a tervezett vasúti hidat szeretném kiemelni. Vasúti Tisza-híd Szeged hagyományos vasúti kapcsolata szűnt meg a vasúti-híd II. világháború idején történt felrobbantásával. Ezzel az eseménnyel megszűnt a közvetlen Bécs - Temesvár kapcsolat, amely a Szeged - Oroszlámos - Kikinda - Temesvár vasútvonal 1857. évi üzembe helyezésével valósult meg. Ez a vasúti kapcsolat azóta sem lett helyreállítva. Az 1990-es évektől a magyarországi és a romániai demokratizálódás eredményeként meg növekedett az igény a határ menti térségek közlekedési infrastruktúrájának helyreállítására. Gyakorlatilag a történelmileg kialakult gazdasági és társadalmi kapcsolatok újraéledése, újraélesztése igényli az ehhez szükséges infrastruktúrák kiépítését, újraépítését. Szeged városa a közel 160 ezer fős lakosával, a közel 20 ezer fős felsőoktatásával és kutató intézeteivel tudatosan készül a régióközponti szerep betöltésére. Ezt támasztja alá földrajzi elhelyezkedése is, amely lehetővé teszi, hogy a nagyobb térség „gravitációs" pontjaként működjön. Bár Szeged jelenleg közúti közlekedés gyűjtő, elosztó pontjaként funkcionál mégsem szabad eltekinteni attól a ténytől, hogy a város a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió (77243 km 2 , 5,968 millió ember) súlypontjában helyezkedik el, közvetlenül a hármas-határ mellett. Ez egyben - az uniós csatlakozásunkat is figyelembe véve - alkalmassá teszi arra, hogy az eurorégió adminisztrációs központjává váljon. Ez a funkció feltételezi, hogy az eurorégió legfontosabb városai (Temesvár, Arad, Újvidék, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Szolnok) egymás között is jól kiépített, közvetlen közlekedési kapcsolatokkal rendelkezzenek. Ez vasút nélkül elképzelhetetlen. Ezt az okfejtést erősíti az a tény is, hogy Szegeden logisztikai szolgáltató központ fog működni, remélhetőleg már a közeli jövőben. Ezzel a létesítménnyel a város végre az előnyeit is élvezhetné földrajzi elhelyezkedésének, nem csak a hátrányokat, amely a jelentős forgalom és annak levezetésére alkalmatlan infrastruktúra közti ellentmondásból adódik. Mintegy 10 éves szakmai és politikai lobby munka eredményeként nem régiben megkapta a város a tervezett logisztikai szolgáltató központ területének tulajdonjogát az államtól. A külföldi befektetőkkel azonnal megkezdődtek a tárgyalások. 7
