44. Hídmérnöki konferencia. Szeged, 2003.
Tartalomjegyzék
44. Hídmérnöki Konferencia, Szeged 2003. július 2-4. Kora bronzkori „híd" a szegedi határban Szalontai Csaba, Móra Ferenc Múzeum, Szeged Az M5-ös autópálya nyomvonalának megelőző régészeti feltárása Kiskundorozsma nyugati szélén, a subasai kiskertek mellett meglepő és egyedi leletet hozott a felszínre: sikerült feltárnunk egy folyami átkelőhely - tulajdonképpen egy híd - csaknem teljes hosszát. A „híd" részletét az egykori folyómeder mindkét oldalán megtaláltuk. A hídból maradványokat nem találtunk, csak azt a közel 150 gödröt tárhattuk fel, amelyekbe a szerkezetet tartó fa cölöpöket, pilléreket állították. A fák azonban a vizes környezet konzerváló hatása mellett is az évezredek alatt elkorhadtak. A feltárt híd a Maty-ér - a szabályozás előtt bővizű, és minden bizonnyal hajózható folyó - egyik korábban lefuződött ágán húzódott keresztül. Az elkészült környezetrekonstrukciós vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy e mederágban kizárólag akkor volt víz, amikor a magas vízállás esetén a megáradt Matyból észak felé felhúzódott a víz ebbe a mederágba. Hidunk feltárt hossza 118 m, szélessége kb. 4 m. Szerkezetét fából építették meg, belsejét pedig földdel töltötték fel a nagyobb stabilitás érdekében. A meder közelében és a mederben nagyobb gödröket ástak a pilléreknek, valószínűleg ide több cölöpöt is elhelyeztek egymás mellett. A híd tengelye meglehetősen szabálytalan vonalú. A pillérgödrök általában hosszoválisak, és megközelítőleg azonos alaprajzúak, azonban nagyon sok atipikus, a többségétől eltérő pillérgödör formával is találkozhatunk. A pillérgödrökben néhány tucat olyan agyagedény töredéket találtunk, amelynek kora a bronzkor korai szakaszára tehető. A pillérgödrökből vett földmintákon végzett radiokarbon kormeghatározás eredményei alapján a híd korát a Krisztus előtti 3. évezredre tehetjük. A híd egyértelmű bizonyítéka annak, hogy már évezredekkel ezelőtt is létezett az a kereskedelmi útvonal, amely a Tisza-Maros torkolatvidékétől indult Nyugat felé. A híd léte igazolja, hogy ezen az állandósult útvonalon olyan intenzív közlekedés folyhatott, ami igényelte a híd megépítését. Noha fontos kereskedelmi útvonal átkelését biztosította hidunk, egyetlen korábbi történeti térképen nem ábrázolták azt. Ennek minden bizonnyal az lehet az oka, hogy a kora újkorban már csak ideiglenes jelleggel telt meg vízzel a meder, és emiatt nem volt szükség arra, hogy ott állandó hidat működtessenek. A híd régészeti jelentőségét az adja, hogy Európában nagyon kevés hídmaradványt ismerünk. Az eddig feltárt részletek mind mocsaras környezetben kerültek elő, s ennek köszönhetően sok esetben jelentős famaradványt is találtak. A Kárpát-medencében eddig csak a római korból ismertünk néhány hídmaradványt, ezek azonban csak kis részleteiben voltak feltárva. Néhány részlegesen kutatott késő középkori, újkori híd létéről tudunk még. A subasai híd nemcsak a Kárpát-medence, hanem Közép-Európa eddig feltárt legnagyobb hidjai közé tartozik. Különös jelentőséget tulajdonít a hídnak a kora is, hiszen az emberiség történetének ilyen korai fázisából eddig nem volt tudomásunk híd létéről. 54
