44. Hídmérnöki konferencia. Szeged, 2003.
Tartalomjegyzék
44. Hídmérnöki Konferencia, Szeged 2003. július 2-4. Az Útügyi Műszaki Előírások alkalmazásának tapasztalatai vasbeton hidak tervezésében Dr. Farkas György-Kovács Tamás-Dr. Szálai Kálmán BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke A közúti hidak tervezésével kapcsolatos Útügyi Műszaki Előírások 2002. szeptember l-jétől léptek hatályba. Az előadás a közúti vasbeton hidak erőtani tervezésével kapcsolatos előírások (ÚT 2-3.401 II. és IV. fejezet, ÚT 2-3.412, és ÚT 2-3.414) alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatokat összefoglalja össze. Az Útügyi Műszaki Előírások az erőtani tervezés két területén jelentenek számottevő előrelépést a korábbi tervezési gyakorlathoz, ill. az ezt szabályozó előírásokhoz képest. Az egyik egy a korábbiakhoz képest magasabb biztonsági szint bevezetése, a másik pedig a vasbetonszerkezetek tartósságát fokozni kívánó új előírások megjelenése. A biztonsági szint emelése, melyet az Eurocode szabványok biztonsági szintjéhez való közelítés szándéka is indokolt, elsősorban a biztonsági tényezők módosítása révén valósult meg. Az igénybevételi oldalon az állandó jellegű terhek és hatások esetén a korábbi 1,0-ról 1,1-re, az esetleges terhek és hatások esetén 1,2-ről 1,3-ra emelkedett az új biztonsági tényezők értéke. A túlnyomóan állandó teherrel terhelt szerkezet esetén a korábbi 1,2 értékű biztonsági tényező 1,3-ra nőtt. Megszűnt továbbá az eddigi I. és II. teherkombináció alkalmazása, helyette egyetlen, mértékadó módon összeállított teherkombinációt kell figyelembe venni. Az ellenállási oldalon a beton (vasbeton, feszített vasbeton) szerkezetek esetén a számottevő változás a nyírási teherbírás alsó és felső korlátjainak értékében jelentkezett. A 7H 3 , illetve 7HÍ mennyiségekben szereplő konstansok értéke egyaránt csökkent, a 7n a esetén 0,6-ról 0,5-re, míg a THÍ esetén 0,3-ról 0,25-re. Mindez azt jelenti, hogy a korábbi előírásokhoz képest alacsonyabb Tna, illetve 7HÍ érték miatt már kisebb nyírási igénybevétel esetén szükség van számítás szerinti nyírási vasalásra, illetve a beton méretek, vagy a szilárdság növelésére. Az új előírások egyszerűsítési szándékának eredményeként a feszített vasbeton szerkezetek hajlítási teherbírásának számítása azonos elvek és azonos bemenő paraméterek szerint történik, mint a hagyományos feszítés nélküli, monolit szerkezetek esetén. Kívánatos az előírások módosítását kezdeményezni a főfeszültségekre való vizsgálat szempontjából. Ez esetben ugyanis bebizonyosodott, hogy a főfeszültségi korlátra való megfelelőséget - a használati teherszint helyett - az üzemi teherszinten célszerű igazolni. A vasbeton szerkezetek tartósságának fokozására vonatkozó szakmai igény eredményeként az 17
