44. Hídmérnöki konferencia. Szeged, 2003.
Tartalomjegyzék
új előírások magasabb minimális betonszilárdsági osztályokat írnak elő az adott szerkezetet körülvevő környezet agresszivitásának mértékétől függően. E területen - a tartósság kérdésének hazai és nemzetközi viszonylatban való központi szerepére tekintettel - további előrelépésre van szükség. Emiatt célszerű lenne az alkalmazható legmagasabb betonszilárdsági osztályt - a jelenlegi C55/67 helyett - C90/105-re szabályzati szinten is megemelni, amit remélhetőleg a hazai vasbeton-ipar is rövidesen követni fog. Ennek elősegítése érdekében az utóbbi időszakban intenzív kutatások kezdődtek a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén a vasbetonszerkezetü hidak tartósságának fokozása témakörben. A nemzetközi tapasztalatokat, valamint a készülő Eurocode-ok bázisát is felhasználó tanszéki kutatások legfontosabb eredménye, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint készülő szerkezetekhez képest a vasbeton szerkezetek tartósságának jelentős növelése érhető el tömörebb betonstruktúra alkalmazásával. Mivel a tömörebb betonstruktúra minden esetben magasabb szilárdságot eredményez, ezért általánosságban elmondható, hogy a hazai vasbetonépítés számára a közeli jövő legnagyobb kihívása a nagyszilárdságú (HSC), nagy teljesítőképességű (HPC) betonok tömeges alkalmazásához szükséges feltételek megteremtése. Kutatásaink alapján a széleskörű hazai vasbeton hídépítő-ipar számára jelenleg a C70/85C80/95 szilárdsági osztályok alkalmazása látszik célszerűnek és gazdaságosnak egyaránt. Kísérletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy - a jelenlegi betongyártási módszerekkel összehasonlítva — az említett szilárdsági osztályú betonok pusztán betontechnológiai eszközökkel és többlet fmomszemcse adagolással elkészíthetők. Központi jelentősége a vízcement tényező -0,28 szintre való csökkentésének és az adalékszerek alkalmazásának van. A fenti szerkezetek készítése során kiemelt szerepet kell, hogy kapjon minőségellenőrzés, e tekintetben az előregyártott szerkezetek fokozott előtérbe kerülése várható. A megfelelő minőségben elkészített, fenti szilárdsági osztályú betonok a hidakkal szembeni tartóssági követelményeket minden további, utólagos felületkezelés és bevonat alkalmazása nélkül kielégítik. Több esetben a tartóssági tulajdonságok méréséhez jelenleg alkalmazott módszerek tökéletesítésére is szükséges. A gazdaságosságot a komplex-költségek alapján kell értékelni és a tervezett szerkezetet ennek alapján kell megítélni. E témakörében központi jelentőségű kérdés, hogy a tartósság érdekében szükséges magas betonszilárdság a szerkezet erőtani tervezése során ki is legyen használva (pl. feszítés alkalmazásával). Ez esetben a beton készítésének (jelenlegi gyakorlathoz viszonyított) többletköltsége a teljes betonmennyiség csökkenése, valamint a tartósság fokozódása, ezáltal az élettartam alatti ráfordítások jelentős csökkenése révén versenyképes szerkezetet adódik. Ugyanakkor szükséges megemlíteni, hogy a betonanyag előállításának magasabb költségei miatt a nagyszilárdságú betonból készült szerkezetek építése szükségszerűen együtt kell, hogy járjon az építési részfolyamatok költség-arányainak módosulásával. Az ÁKMI megbízásából a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén jelenleg folyamatban lévő kutatások már meglévő és várható eredményei alapján remény van arra, hogy a magasabb betonszilárdsági osztályok elterjedése a hazai hídépítésben közreműködő vállalatok termelési folyamatában minőségi változást eredményez, s ennek eredményeként a közeljövőben lehetőség lesz a nagyfesztávolságú feszített vasbeton (Duna-, Tisza-hidak) építésére is. 18
