43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.

Tartalomjegyzék

letámasztani. 3. Az illesztési keresztmetszeteket (véglapokat) egymással párhuzamossá kell tenni. 4. A fenék és a gerinc-alsórész csavarjainak az elhelyezésével ideiglenes csuklót kell létrehozni. 5. A fokozatos ráterhelés (a hajó tehermentesítése) közben az illesztést nyomatékmentes állapotban kell tartani olymódon, hogy a közeli pilléren sajtóval emeljük, esetleg egy távoli pilléren süllyesztjük a hidat. 6. A pálya hegesztési hézagát úgy kell beállítani, hogy a készre fórt illesztés felső lyukai a várható hegesztési zsugorodás mértékével széjjelébb legyenek a heveder lyukaihoz képest. 7. Ebben a helyzetben a pályalemezen elhelyezett, és a várható egyenlőtlen hőmérsékletváltozások okozta bólogatások megfékezésére méretezett átkötő lemezekkel a hézagot rögzíteni kell. 8. Az átkötő lemezeket az oldalról beúsztatott záró tagra nem, de a többi úsztatási egységre érdemes nyírólemezként előre felhegeszteni, hogy a nyíróerő ne csak a gerinc alsó régióiban adódjék át, nemkívánatos függőleges lyuk-eltolódásokat okozva a heveder felső részén. Ebben az esetben természetesen a fótartógerinc elhagyott nyakvarratát a nyírólemez oldalán szintén előre meg kell hegeszteni. 9. A záró hídtag mindkét vége illesztve lévén, a beállítás szabadságfoka lecsökken, ezért a 4 gerincillesztéshez 4 készlet fémszórt és féloldalasan kifúrt tartalék heveder másolandó. 25. kép. Beemelés és pillérre tevés 2002. 09. 1-én A gyakorlati lebonyolításhoz könnyen mozgatható állványokat kellett konstruálni (22. és 23. kép). A harmadik úsztatási egység beemelésével (24. és 25. kép) és befogásával (26. kép) látványosan előrehaladt a helyszíni szerelés, ám a szegélyek és korlátok igénylik majd a sok időt, 26. kép. Már csak 120 + 66 m hiányzik a 917 m-es hídból A fényképek a szerző felvételei 74