Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

L = levegő; C = cement; LP = légbuborékképző; polár csoport • szénváz 2. ábra: A cement, a levegő, a víz és a légbuborckkcpző kölcsönhatása [4] 3.2. A légbuborékok hatása a friss- és a megszilárdult betonban A légbuborékok a frissbetonban, mint kis golyóscsapágyak funkcionálnak, amelyek a belső súrlódásokat csökkentik. Mint a képlékenyítésnél, ez vagy vízmegtakarítást, vagy a bedolgozhatóság javítását eredményezi. Mindkét hatás a beton tömörségét javítja. A megszilárdult betonban a légbuborékok megszakítják a kapillárisok rendszerét, és csökkentik azok szívóképességét. Ezáltal a víz vagy az agresszív folyadékok felvétele csökken. A megszilárdult betonban a légbuborékok lényeges szerepe a megfagyott, illetve a jég által kiszorított víz részére tágulási térfogatot biztosítani. Ahhoz, hogy ez a funkció teljesüljön, két feltételnek kell eleget tenni: - Kellően kis méretű, 0,3 mm átmérőnél kisebb, úgynevezett mikropórusoknak kell jelen lenniük. Tágulási térfogatnak csak ebbe a mérettartományba tartozó légbuborékok felelnek meg. Elméletileg 1,5 térfogat % elegendő. - Ezeknek a mikropórusoknak nem szabad nagyon távol lenniük egymástól, hogy a kapillárisokban a súrlódás ne legyen túl nagy. A távolsági tényező egy számtani érték, amely megadja a cementkőben azt a maximális távolságot egy ponttól a következő légbuborékig, amelynek nem szabad nagyobbnak lennie 0,2 mm-nél. 4. A műszaki szabályozás jelenlegi helyzete Az olvasztósó és a fagy egyidejű hatására vonatkozóan legkorszerűbb magyar szabályozásnak a MÉASZ ME-04.19:1995 műszaki előírás tekinthető, amelynek 7. fejezete (Fagyálló betonok) foglalkozik a olvasztósó és a fagy egyidejű hatásának kitett betonokkal. Nem külön fejezetben, de részletesen ismerteti a hatás mechanizmusát. A betonösszetételt ismertető 7.4. fejezet c) pontja kimondja: 51