Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

„Ha a fagyhatás szélsőséges, és együttjár az olvasztása hatásával is, akkor csak légbuborékképző adalékszerrel lehet megfelelő fagy állóságot elérni; ekkor a víz-cement tényező nagy tömegű szerkezetben legfeljebb 0,5, karcsú szerkezetben legfeljebb 0,45 lehet." Az MSZ 4719 és az MSZ 4715-3 vizsgálati szabvány azonban csak fagyálló betonokat ismer és jelöl fl5, f25, f50, flOO vagy fl50 jellel. A DIN 1045 6.5.7.4 pontja (Beton mit hohem Frost- und Tausalzwiderstand) külön is foglalkozik a fagy- és olvasztósóálló betonokkal. Meghatározza a használható cementeket, adalékanyagokat, víz-cement tényezőt, légtartalmat, légbuborékképző adalékszer szükségességét, és külön említést tesz az erős fagy- és olvasztósóhatásnak kitett szerkezetekről (betonútpályák). Az ÖNORM B 4200 4.5.3 pontja (Frost-Tausalz-bestándiger Beton) is foglalkozik a fagy- és olvasztósóálló betonokkal. Meghatározza a tervezhető szilárdsági osztályt, az adalékanyagokat, víz-cement tényezőt, légtartalmat, légbuborékképző adalékszer szükségességét. Az ÖNORM B 3303 a fagy- és olvasztósóálló betonok vizsgálatával is foglalkozik. Az MSZ EN 206 szabvány - reményeink szerint - a fagyhatások osztályozásánál már meg fogja különbözteti a fagy és az olvasztósó egyidejű hatását, és ennek függvényében határozza majd meg a beton összetételére és tulajdonságaira vonatkozó határértékeket. Csak remélhetjük, hogy előbb-utóbb olyan megfelelő vizsgálati szabvány is rendelkezésünkre fog állni, amelynek alapján mód nyílik majd az olvasztósó és a fagy egyidejű hatásának vizsgálatára. 5. A légbuborékképzők alkalmazásának nehézségei A légbuborékképzés céljára ma már korszerű, üzembiztos szerek állnak rendelkezésre. Mégis azt kell mondanunk, hogy azok alkalmazása sok tényezőtől függ, és a végeredmény pedig bizonytalan. A létrejött légbuborék-tartalom az alábbi tényezők függvénye: - beton hőmérséklete, cementtartalma, - 0-1 mm közötti finomhomok-tartalom, - konzisztencia, - keverőberendezés típusa, - keverés időtartama, fordulatszáma, - pihentetés időtartama, - szállítás módja és időtartama, - bedolgozás és tömörítés módja és időtartama stb. Ma már rendelkezésre állnak olyan berendezések, amelyek segítségével a frissbetonban az elért légbuborékok méretét és távolsági tényezőjét is mérni tudjuk (pl. a Dansk Beton Teknik A/S cég által gyártott Air Void Analyzer berendezés). Ezzel azonban ma még kevés cég rendelkezik. 6. A légbuborékképzés üzembiztos módszere Mivel a légbuborékképzők által létrehozott légbuborékok nem mind az ideális átmérőtartományban vannak (3. ábra), és a légbuborékok egy része a beton szállítása, beépítése és tömörítése közben kárba vész, a légbuborék-tartalomnak a frissbetonban általában 4 és 6 tömeg % között kell lennie. 52