Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

A MAGYARORSZÁGI KOZUTI DUNA-HIDAK ACÉL FELSZERKEZETEINEK TÖRTÉNETE BEVEZETÉS A mai Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Rt. - melyet korábban a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a MAVAG, majd a Ganz-MAVAG egyik gyáraként ismertek megkülönböztetett figyelemmel készült a Baján 1999. május 17-19. között tartott 40. Hídmérnöki Konferenciára. Ennek több oka van. Nemcsak a konferencia volt jubileumi, hanem részvénytársaságunk ebben az évben ünnepelte alapításának 125. évfordulóját. Ezen túlmenően a konferencia a Duna-hidakra fókuszált, gyárunk pedig e területen azzal büszkélkedhet, hogy a mai magyar Duna-hidak mindegyikének acél felszerkezetét ő építette és - szerencsére - a Dunán ez idáig kizárólag acél felszerkezetű hidak vannak! (A sorból némileg kilóg a Hárosi-MO autópálya-körgyűrű öszvérszerkezetű hídja.) Az 1999-es év legjelentősebb hídépítő jubileuma azonban kétségkívül az, hogy 150 esztendeje adták át a forgalomnak a budapesti Lánchidat. Ez nemcsak a Duna Regensburg alatti 2400 kmes szakaszának első állandó, hanem az akkori világ legnagyobb fesztávú lánchídja is volt! A neves konferencián egy átfogó előadással és egy hasonló kiállítással vettünk részt. Ennek 32 tablóján összesen 77 kép szemlélteti a mai magyar Duna-szakasz mind a 11 közúti és két közúti-vasúti hídjának történetét. A kiállítás teljes anyagát e tanulmányban is bemutatjuk. Európa második leghosszabb (2857 km) folyamának magyar szakasza már viszonylag széles, így a rajta épült hidak átlagosan 400-500 m hosszúak, de a Margit híd 600 m, a Hárosi 770 m, az Árpád több mint 900 m, tehát mind jelentős műtárgyak. Ennek megfelelően a kezdetektől fogva tervezők, kivitelezők, krónikások a hidak összes adatait, életük fontosabb mozzanatait szakszerűen és részletesen - minden érdeklődő számára hozzáférhetően - rögzítették. Felmerül tehát a kérdés, hogy - a jubileumi visszatekintésen túl - van-e értelme egy nyilvánvalóan csak rendkívül rövid, éppen ezért hiányos összefoglalónak? A konferencia szervezőivel egyetértésben úgy gondoltuk igen, tekintettel arra, hogy egy tömör, átfogó, összehasonlító elemzés hiánypótlóként, esetleg számvetésként, netán inspirációul szolgálhat. Az előzőekben felsorolt gondolatok jegyében készített anyagunkat két részre tagoltan tárgyaljuk: összefoglaló áttekintésben ismertetjük a hidak megvalósításának különféle főbb jellemzőit (időpont, alapanyag, szereléstechnológia, kötésmód), röviden, képek segítségével bemutatjuk az egyes hidak (átkelőhelyek) történetét. 3