Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

ménnyel erősítették meg (a pesti oldalon is). Az acélszerkezet szerelésének módjáról korának csúcstechnikájáról a 13. kép némi ízelítőt ad. A hidat - mely a magyar hídépítés soha többé utol nem érhető, világraszóló teljesítménye - 1903. október 10-én József főherceg avatta fel (14. kép). Ez a híd is a visszavonuló németek esztelen pusztításainak áldozatává vált: 1945. január 18án olyan „sikeresen" robbantották fel, hogy csak a pesti parti pilon maradt állva (13. kép). A roncsokat a háborút követően a vízből eltávolították, de a balparti megmaradt rész 3000 tonnájának lebontására - az UVATERV (Csölle Endre) tervei alapján, Fekete János és e sorok írójának vezetésével - csak 1960-6l-ben (13 hónapi munkával) került sor. Az Erzsébet kábelhíd E híd nemcsak azért készült el 9 évvel az utolsónak újjáépített Duna-híd (Északi vasúti) után, mert a legnagyobb, legnehezebb feladat volt, hanem azért is, mert nehezen született meg az a döntés, hogy ne a csodálatos eredeti hidat építsék újjá. Az ügy vizsgálatával és a tervek kidolgozásával - Sávoly Pál irányítása mellett - az UVATERV hídirodáját bízták meg. O - józan megfontolások alapján - egy, az eredetivel azonos vonalvezetésű kábelhíd változat megépítésére inspirálta a döntéshozókat. Az indokok világosak: a régi híd önsúlyának 11.170 tonnája helyett az újé csupán csak 6300 t (36.24 Sö, MTA 50 és MU St 37-2 minőségű acél), ugyanakkor szélessége 27,5 m, a régi 18,0 m-ével szemben. Ez utóbbi előny azért is fokozott jelentőségű, mert e hidat jobbról-balról egy-egy olyan, eredeti szerkezetével újjáépített műemlékhíd veszi közre, melyeken csak 2x1 sávos forgalom bonyolítható. Az új - és hazánkban ez idáig egyetlen - kábelhíd gyártását és szerelését (Massányi Károly főmérnök irányításával, Fekete János és Vogt Károly vezetésével) a Ganz-MAVAG Hídgyára végezte (a felelős hegesztőmérnöki teendők ellátásával e sorok íróját bízták meg). A munka 1962 őszén kezdődött. A hidat 1964. november 21-én, ünnepélyes keretek között avatták fel. A 15. kép az előszerelést, majd az utolsó 10 m hosszú, 20 m széles, 100 tonnás egység beemelését szemlélteti. A hídon 10 évig villamosforgalom is üzemelt (15. kép). Az új híd - a Széchenyi Lánchíd mellett - szimbólumává vált Budapestnek, és - noha ez nagyon messze van a világelsőtől - szépen beleillik a városképbe (16. kép), büszkék lehetünk rá! 1975-ben a villamosvágányokat felszedték, a pályaburkolatot felújították. 1990-ben a hidat újból felújították, egyidejűleg a vasbeton járdaszerkezetet acéllemezesre cserélték. Ferencz József / Szabadság híd Amint azt az Erzsébet lánchíd bevezetőjében már említettük, a fővámtéri híd volt a másik, melyre a pályázatot 1893-ban kiírták. Erre 21 pályatervet nyújtottak be. Feketeházy János nyerte a II. díjat, azaz az e helyre készített tervek közül övét ítélték a legjobbnak. Az ő terve és egy másik (Seefehlner és társai), Erzsébet híd helyére készített, megvásárolt 14