Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

pályamunkája alapján ugyanaz a tervező- (minisztériumi) és kivitelezőgárda (Magyar Ki­rályi Államvasutak Gépgyára), melyet már az Erzsébet lánchíddal kapcsolatban felsorol­tunk, ugyanolyan munkamegosztásban hajtotta végre a nem kis feladatot. A háromnyílású, konzolos (Gerber csuklós) híd abban tér el legtöbb társától, hogy 47 m hosszú befüggesztett része nem a nyomatékvonalat követi, hanem - kizárólag esztétikai okoknál fogva - felső övének vonalvezetése törésmentesen íveli át a 175 m-es középső nyílást. A szélső mezők támaszköze 78,1 m, így e híd 331,2 m-es összhosszával a legrövi­debb Duna-hidunk. Szélessége 20,1 m, a konzolokon elhelyezkedő gyalogjárdái 2,9 m, a kocsipálya 11,5 m (a kerékvetők és főtartók 2x1,4 m-t foglalnak el). A Martin folytvas szerkezet önsúlya 4620 t, az öntöttvas és acélszerkezeteké 230 t, míg a hídfőknél elhelyezett ellensúly öntvényeké 2x609 t. A hidat sokan a világ legszebb Gerber csuklós hídjának tartják. Ebben nagy része van ­ugyanúgy, mint az Erzsébet lánchídnál - a minisztériumi tervezőbizottságban résztvevő Nagy Virgil építésznek. A szerkezet gyártását 1895 februárjában kezdték, és 1896 augusztusában fejezték be. A szerelést 1895 közepén a parti nyílásokkal, állványzaton kezdték, és a jégzajlásig eljutot­tak a pillérekig. 1896 tavaszán a medernyílás konzoljait szabadon szerelték(!) és csak a be­függesztett tartó építéséhez készítettek állványzatot (17. kép). A 18. képen a gyönyörű hi­dat láthatjuk, átadását követően. A rekordidő alatt legyártott és felszerelt hidat - a mil­lennium alkalmából - 1896. október 4-én névadója, Ferencz József avatta fel. Sajnos ez a híd sem kerülhette el sorsát: 1945. január 16-án a németek ezt is felrobban­tották (19. kép). A budapesti hidak közül ennek szerkezete volt a legkevésbé elpusztítva, ezért az újjáépítést is ezzel kezdték. A MAVAG Zímányi István főépítésvezető irányításá­val, a rendkívül mostoha körülmények ellenére biztosította, hogy 1946. augusztus 20-ától a híd újra szolgálhassa a forgalmat (20. kép). Horthy Miklós / Petőfi híd A híd tervezésére pályázatot írtak ki. Ez sikertelen lévén dr. Algyai-Hubert Pál miniszteri főtanácsos tervét (háromnyílású, négyfőtartós, felsőpályás, folytatólagos, rácsos gerenda­híd) vitelezték ki. A szerkezeti kategóriájában rendkívül karcsú, 378,0 m hosszú híd 112,0+154,0 4-112,0 m támaszközökkel íveli át a Dunát. A hídhoz Pesten ötnyílású, Budán egynyílá­sú, vasszerkezetű parti feljáróhidak csatlakoznak. A hídon 15,7 m széles kocsipálya és két 3,5 m széles gyalogjárda/kerékpárút vezetett át. A Martin folytvasból készült szerkezet ön­súlya 8000 t. A felszerkezetet a MAVAG gyártotta és szerelte 1935-37 között (21. kép). A gyártási munkákat Massányi Károly, a helyszíni szerelést Hübner Béla vezette. 15

Next

/
Thumbnails
Contents