40. Országos Hídmernöki konferencia. Baja, 1999.

40. Országos Hídmérnöki Konferencia Baján ÁTTEKINTÉS A MAGYARORSZÁGI DUNA-HIDAK HELYZETÉRŐL A május 17-19-én megtartott hidász-szakmai találkozónak az adott jelentőséget, hogy hosz­szú évek után végre komoly program indult a leromlott hidak felújítására és új folyami át­kelők építésére. A II. világháborúban lerombolt, majd 1949-5 l-ben újjáépített Duna-hid­jainkon azóta jószerivel nagyobb javítások nem történtek, a Dunán pedig a dunaföldvári híd megépítését ez idáig sem követte újabb... Az európai követelményekhez igazodó tervekről a konferencián éppúgy szó esett, mint híd­jaink betegségeiről, korszerű vizsgálati és más műszaki eljárásokról, szakmai eredményekről. Mindez Baján volt, a tárca legnagyobb hidas beruházásának helyszínén. Manninger Jenő, a KHVM politikai államtitkára megnyitójában megerősítette: Szekszárdon új híd épül, s még az idén kiírható a tender. A bajai híd felújításával és októberi forgalom­ba helyezésével megkezdődhet a dunaföldvári híd közúti átkelőként való rekonstrukciója. Magyar-szlovák közös beruházásként folyik az Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítésének előkészítése. Az államtitkár hangsúlyozta, a Dunán 20 kilométerenként lenne szükség hidakra. A következő 10 éves program szerint felépülhetnek a dunaújvárosi, a mohácsi, illetve a Vác környékére tervbe vett hidak. A híd korszerűsítésének során szin­te mindenütt elkülönül a vasúti és a közúti forgalom. A Tisza-hidak közül a tiszaugin új közúti hídrész épül, így szétválik a közúti és a vonatközlekedés. Az államtitkár a későbbi sajtótájékoztatón arról is szólt, hogy a minisztérium a szakmai, esztétikai kérdések mellett nagy súlyt fektet a gazdaságos megoldásokra. Építenek a szakmára: a szekszárdi híd példá­ul a korábban 180 méteresre tervezett pillértáv helyett 120 méteres távval is megépíthető, amivel milliárdos megtakarítást érnek el. Horváth Lajos KHVM Vasúti Főosztály vezetője a vasúti hidak helyzetére hívta fel a figyel­met. A Duna-Tisza 3 részre osztja az országot, ezért nagy a hidak szerepe. A 13 nagy folya­mi vasúti hídból hat van a Dunán. Hangsúlyozta: az elmaradt karbantartásokból adódó mű­szaki állapotromlás miatt sürgős döntésekre van szükség. Egy hídfelújítás előkészítése 1 év, átépítésének előkészítése 2-3 év, új híd tervezése, építésének előkészítése 4 évet is igényel. Most kell az alapvető döntéseket meghozni - jelentette ki. A feladatok között említette, hogy a közúti-vasúti átjárók, felüljárók, közös használatú hidak beruházásait, felújításait ma­ximálisan összehangolják. 1999-ben 37 közúti-vasúti keresztezést közös finanszírozással épí­tik át. A hidakra arányaiban kell a jövőben többet fordítani, de nem többletpénzt kérünk ­mutatott rá. A hidak korábban elmaradt felújítási hányadát szeretnénk visszakérni, illetve visszaadni. Az el nem számolt amortizációról van szó, ami üzemeltetési költség hiányának a fedezete volt a MÁV-nál. A MÁV Rt. részéről Vörös József divízióvezető a vasúti Duna-hidak biztonságos, a forgalmi igényeknek megfelelő üzemeltetési feladatairól beszélt. Kiemelte a déli összekötő vasúti híd­nak az európai vasúti közlekedésben betöltött szerepét. A megvalósíthatósági tanulmány el­készültével mielőbb dönteni kell a harmadik vágány, ezen belül a harmadik hídszerkezet megépítéséről. Ez az elővárosi forgalom bevezetését javítja, és a dunaföldvári híd vasúti for­6

Next

/
Thumbnails
Contents