40. Országos Hídmernöki konferencia. Baja, 1999.

egyre kevésbé felelt meg a szárazföldi közlekedés fokozódó igényeinek, ugyanakkor viszont jelentősen akadályozta a hajózást. A múlt század végén, a pozsonyi és komáromi vashíd után 1895-ben készült el az esztergomi híd, melyet Mária Valéria főhercegnőről, Ferenc József Budán született leányáról neveztek el. Qellemző a századvég fejlődésére, hogy 1890 után a Monarchia területén 20 év alatt több mint 1500 jelentős nagy híd épült meg.) Az esztergomi ötnyílású híd az első világháborút szerencséses átvészelte, azonban 1949 nyarán - a Tanácsköztársaság ellen folyó harcok során - a Párkány felőli első nyílást felrobbantották. A híd helyreállítására a harmincas évek közepén került sor, azonban 1944 karácsonyán a visszavonuló német hadsereg ismét felrobbantotta. A JELENLEGI ÁTKELÉSI LEHETŐSÉG A háború után csupán a pillérek helyreállítása készült el, a három középső acélszerkezet újjáépítése a mai napig várat magára. A hiányzó híd helyett ma egy tavasztól őszig, napkeltétől napnyugtáig üzemelő komp segíti az évente mintegy 100 ezer ember, illetve 12 ezer jármű átkelését a Dunán. Az Ipolyszög, Garamszög lakosainak, illetőleg a Pilis falvaiban elő szlovák anyanyelvű polgároknak a komp üzemidején túl, illetve télen nincs lehetősége az átjutásra, kerülni kell Komárom felé mintegy száz kilométert. A még meglévő rokoni és baráti kapcsolatok ápolására így még valamelyest van mód, azonban rendszeres átkelésre, állandó híd hiányában, gondolni sem lehet. így a térség közel százezer lakójának nincs lehetősége a gazdasági-kulturális kapcsolatok javítására, a meglevő vallásgyakorlási, oktatási, munkavállalási lehetőségek kiaknázására. AZ ÚJJÁÉPÍTÉSRE TETT SIKERTELEN ERŐFESZÍTÉSEK A KHVM Közúti Főosztályának kezdeményezésére, kisebb-nagyobb megszakításokkal, 1989-től folyik a híd újjáépítésének előkészítése. A szlovák és magyar szakértők az 1995-96ban tíz alkalommal folytatott tárgyalássorozaton komoly előrehaladást értek el. Az Európai Közösség az 1995. év végén elfogadta a híd 100. „születésnapjára" közösen kidolgozott megvalósíthatósági előtanulmányt, és kinyilvánította azon szándékát, hogy a kivitelezést 5 millió ECU-vel kívánja támogatni. Függetlenül a két ország között levő vízlépcsővitától, a kétoldalú nemzetközi tárgyalások során szakértői szinten sikerült megállapodni a tervezett beruházás műszaki tartalmában, a lebonyolítás főbb elemeiben, a munkák versenyeztetésének mikéntjében. Örvendetes módon, a két vízlépcsőügyben vitába keveredett ország szakértői egyetértettek abban, hogy a nagymarosi duzzasztás Esztergomra gyakorolt hatásától a tervezett beruházást független kérdésként kell kezelni, így sikerült a hídszerkezet alsó élének magasságát kompromisszummal megállapítani. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindkét fél „engedett" mintegy egy métert a saját országában érvényes ajánlott űrszelvényérték magasságából. Sajnálatos, hogy a kezdeti sikerek után a továbblépés elmaradt, 1996. év elején a szakértői munka két ország romló kapcsolatainak következtében félbeszakadt. 8