39. Hídmérnöki konferencia. Eger, 1998.

Tartalomjegyzék

• a csorbulások döntő többsége, kb. 95 %-a az alsó övet érinti, a felső övön elenyésző hányadú; • az ütközési károsodások gyakoriságát jelzi, hogy a belső oldali, magasabban levő szélső tartókon a károsodás negyede a külső szélen levőkének; • a csorbulások átlagosan az összes tartóhossz 0,95 %-át teszik ki; • a külső széli szélső tartók minden károsodásfajtára veszélyeztetettebbek; • a károsodásuk 7 év alatt 2-3- szorosára emelkedtek. Az aluljárók szélső tartói esetén külön elemeztük a szélső (rézsűoldal feletti) és külön a közbenső (forgalmi sávok feletti) nyílások szélső tartóit ( 2. táblázat), mivel az autópálya feletti közbenső nyílások ütközés okozta repedés- és csorbuláskárosodásra elvileg veszélyeztetettebbek: Aluljárók szélső helyzetű EHGE tartóinak károsodása 13 db aluljáró 152 db tartó 1416 m összhosz. 2.táblázat Károsodásfajta Hosszirányú repec Feltáskásodás, betc leválás [dbl Csorbulás Imi Vizsgálati hely/id 89 96 89 96 89 96 Szélső nyílások 0,2 3,2 113 1749 3,3 13,3 Közbenső nyílásc 5,0 17,5 43 1145 6,5 15,1 Összesen 5,2 20„7 156 2894 9,8 28,4 • a repedések gyakorisága ötszörös a közbenső nyílásokban, mint a szélsőkben, ami az ütközési károsodásokat jelzi; • a repedések átlagosan az össztartóhossz 0,73 %-ra terjednek ki; • a feltáskásodás (betonleválás) a kengyelek 9,7 %-át érintette, főként az alsó övön és a gerincen, amit elsősorban a csapóeső váltott ki; • a csorbulások az összélhossz 1,00 %-át érintik; • a feltáskásodás, betonleválás, csorbulás esetén nincs különbség a szélső és a közbenső nyílásbeli tartók között; • tartók égtáji tájolása (keleti vagy nyugati) estén egyik hibafajtára sem mutatható ki szignifikáns eltérés (45-55 %). A közbenső EHGE-tartók károsodásfajtáinak mennyisége (3. táblázat): Közbenső helyzetű EHGE-tartók károsodása 16 db felüljáró 2028 db tartó 28637 m össshossz 13 db aluljáró 688 db tartó 9577 m összhossz * 3.táblázat Károsodás fajta/hídtíp Felüljáró Aluljáró Összesen Vizsgálat ideié 89 96 89 96 89 96 beépítési Csorbulás ütközési [db] átázási 289 383 102 140 391 523 beépítési Csorbulás ütközési [db] átázási 9 12 5 10 14 22 beépítési Csorbulás ütközési [db] átázási 0 3 0 3 Repedés [m[ 3,8 0,5 4,3 Átázás [m

z

~ 17,0 17,0 • a repedések összhossza 4,3 m, ami elenyésző (0,006 %) az össztartóhosszhoz viszonyítva; • a feltáskásodott átázás 17,0 m

2 felületű, a 33 000 m vizsgált hídfelületre vetítve 0,05 %, ami kedvezően alacsony érték; • tartócsorbulást 548 db tartón észleltünk, ami az össztartószám 20,2 %-át jelenti; • a csorbulások összhossza 82,2 m, ami az összélhosszhoz viszonyítva 0,11 %; • a csorbulások döntő többsége (95,4 %) beépítési eredetű. Az 1988 évi műszeres vizsgálatok legfontosabb megállapításai (1996-ban költségkímélés miatt mellőztük a műszeres méréseket): 40