38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
Az előzetes vizsgálatok azt mutatták, hogy a problémák elsősorban a szegélyek környezetében jelentkeztek a pályalemez szigetelés és a szegély csomópontjának megoldatlansága, a víznyelők hibái és a szegélyben futó kábelcsatornák okozta intenzív átázások következtében. Célszerűnek mutatkozott tehát a vizsgálatokat a szegélyekre, illetve a szegélyek környezetére koncentrálni. így a szegélyeken lehetőleg teljes körű, a pályalemezen célzott szúrópróbaszerű vizsgálatokat végeztünk. A vizsgálatok elvégzéséhez a hidat alulról teljes felületű állványozással kellett ellátni, mert az eredetileg tervezett hosszirányban gördíthető allvanyhidak nem tették volna lehetővé a vizsgálatok kellő gyorsaságú és teljes körű elvégzését. 3.1. A betonacélok és feszítőpászmák helyének meghatározása Ahhoz, hogy a feszítőpászmák vizsgálatát el lehessen végezni, szükséges a hálós vasalás helyének ismerete. 3.1.1. A hálós vasalás helyének megállapítása A hálós vasalás helyének megállapítására mágneses elven működő vaskereső és kiértékelő rendszer használata célszerű. A nagyfelületű objektumok felülethez közeli hálós vasalásának kiméréséhez induktív elven működő mérőfejet kell a felületen vonalszerűén végigmozgatni. A mérőfejben érzékelt jeleket PC-be vezetik, megfelelő feldolgozással a betonvasak helye igen nagy pontossággal leolvasható. Eredmények, tapasztalatok: A felületközeli hálós vasak meghatározására csak azon esetekben volt most szükség, amikor azokat el kellett kerülni (pl. magfuratvétel, rögzítődübelek elhelyezése, feltárások végzése stb.). 3.1.2. A feszítőpászmák helyének meghatározása radar módszerrel A hálós vasalás alatti feszítőpászmák helyének meghatározására néhány éve a radar eljárásos helymeghatározást használják. Az eredetileg geofizikai célra kifejlesztett módszer roncsolásmentes, 1-2 GHz frekvenciatartományban dolgozik. A vizsgáló műszer részei: antenna, vezérlőegység, adatrögzítő (jelen esetben 8 mm-es videoszalag, mágneses rögzítés), képernyő, kiértékelő számítógép. A mért értékeket a helyszínen kiértékelik. A helyszíni értékelés azonnal ad közelítő eredményeket, pontosabb adatokat az utólagos számítógépes kiértékeléssel lehet nyerni. A vezérlő- és adatgyűjtő-berendezés mérete kb. megegyezik egy személyi számítógépével. Az antennák kézzel mozgathatók és kezelhetők, méretük megfelel kb. egy A/5-ös lapnak (1 GHz-es), tömegük kb. 1 kg. A feszítőkábelek csatornáinak a hálós vasalás alatti roncsolásmentes kimérését az teszi lehetővé, hogy a radarhullámok a nem túl sűrű hálós vasaláson áttörnek, s a visszaverődő jelek is kellő intenzitással foghatók. A radarantenna az elektromágneses hullámokat az antenna tengelyéhez képest kb. 90 fokos szögben bocsátja ki. A meghatározandó tárgyak nem egyetlen impulzusinformációt adnak, hanem egy információintervallumot, ahol is az intervallum szélessége megfelel annak az időnek, amely alatt a kibocsájtott sugárzás a meghatározandó objektumot meghaladja. Kerek tárgyak az amplitúdó-idő(út) diagrammban így hiperbolikus görbét adnak, lapos tárgyak pedig vízszintes jelet eredményeznek. A vizsgálati vonalnak eszerint lehetőleg függőlegesen kell elhelyezkednie a feszítőpászmák várható helyéhez képest, hogy a maximális reflexiós energiát lehessen érzékelni. Igen nagy segítséget jelent a méréseknél, hogy a feszítőpászmák védőcsövei általában jelentősen nagyobb átmérőjűek, mint az alkalmazott hálós vasak átmérője. Ha a hálós vasalás igen sűrű, megfelelő speciális mérési elrendezéssel és számítógépes kiértékeléssel a zavarások kiszűrhetők. A használt mérőeszközökkel és a számítógépes adatfeldolgozással lehetőség volt 30 - 40 cm mélységig, akár két réteg hálós vasalás alatt is meghatározni a feszítőpászmák helyét. A mérések eredményét a szerkezeten krétajellel rögzítettük. Eredmények, tapasztalatok: A radar eljárással a vizsgálatok során bemértük valamennyi keresztpászma helyét, a szegélyek alatti alsószélső pászmák helyét, valamint a híd felső részén további, a felülethez viszonylag közelebb futó pászmákat (a híd felső oldalán a pillérek környezetében és az ív alatt): ezek voltak a rendszeres vizsgálatok. Ezenkívül a pályalemez alsó felén két keresztmetszetben meghatároztuk valamennyi alul futó hosszpászma helyét. A radar vizsgálattal végzett pászmakeresés célja volt a mágneses vizsgálatokhoz adott pászmák helyének meghatározása (méréshez, illetve sín rögzítéshez), valamint a fúrással feltárandó pászmák helyének kijelölése. A bemért pászmák a következők voltak: keresztpászmák meghatározása megfúráshoz 44 + 247 + 45 = 336 db keresztpászmák bemérése teljes hosszukon mágneses vizsgálathoz 40 db hosszpászmák bemérése mágneses vizsgálathoz a szegély alatt lent és fent 60 db hosszpászmák meghatározása megfúráshoz szegélyek alatt 35 db hosszpászmák meghatározása megfúráshoz pályalemez alatt 28 db Összesen ca. 530 bemérés történt, a pászmák helyét a további mérések zavartalan végrehajtása érdekében a betonfelületre felrajzoltuk, a mérési helyeket tervrajzon rögzítettük. 3.2. Az injektálatlan pászmák és üregek helyének megkeresése Az elővizsgálatok során látható volt, hogy néhány helyen nem, vagy nem kellő alapossággal történt meg a feszítőkábelek hüvelycsövének cementes injektálása. Mivel ezek- főleg az ívesen vezetett kábelek legalsó ppntja környékén - a nedvesség és a sóié vezetése és összegyűlése miatt fokozottan korróziósán veszélyeztetett helyek, szükséges az üregek helyének megkeresése. Roncsolásos eljárással - pl. sűrűn vezetett furatokkal - lehet képet kapni a hüvelyek állapotáról, e célra alkalmas roncsolásmentes eljárás a termovíziós vizsgálat. 33
