38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
során - mivel az állvány úgyis ott volt - a pályatábla alsó síkján lévő nagyobb betonhibákat (meglazult betonrészeket, kavicsfészkeket, átázások következtében korrodált helyeket) is kibontottuk. Rögtön a bontási munkák kezdetén néhány fontos és riasztó felfedezést tettünk: a feszítőpászmák egy része nincs kiinjektálva, a pászmák és a hálós vasalás betonfedése csekély vagy semmi, s egy helyen, egymáshoz közel két kiinjektálatlan pászmában valamennyi elemi szál az elfogyásig korrodált, elszakadt. A fenti okok miatt a híd üzemeltetője (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Közútkezelő KHT) és az ÜKIG 1997. június 26-án bejárást és egyeztetést tartott, ahol a híd részletes vizsgálatáról döntés született. A vizsgálati tervek beérkezése után a Miskolci Állami Közútkezelő KHT és az ÜKIG 1997. július 15-én úgy döntött, hogy a hidat a gépjárműforgalom elől lezárja abból a célból, hogy a vizsgálatok akadálytalanul, a lehető legteljesebb körben és a leggyorsabban elvégezhetők legyenek. A híd lezárása 1997. július 21-én történt meg. Az ÜKIG a vizsgálati lehetőségekről előzetesen széles körben tájékozódott. A számításba vehető módszereket figyelembe véve a rendelkezésre álló információk alapján született meg a döntés az elvégzendő vizsgálatokról. 2. A vizsgálatok célja A vizsgálatok végső célja az volt, hogy választ adjon az alábbi kérdésekre: vannak-e további szakadt pászmák, hol vannak kiinjektálatlan pászmák vagy üregek a betonban, milyen a korróziós veszélyeztetettség és ez milyen hatással van a teherbírásra. Ennek érdekében az alábbi vizsgálatok elvégzését terveztük: - a betonacélok és feszítőpászmák helyének meghatározása - az injektálatlan üregek helyének megkeresése - a feszítőkábelek állapotának meghatározása (szakadások meghatározása) - az acélbetétek és feszítőkábelek korróziós állapotának meghatározása - a betonszilárdság ellenőrzése, illetve meghatározása - a beton homogenitásának, repedezettségének ellenőrzése az íveken - alapadatok szolgáltatása a statikai ellenőrzés elvégzéséhez (statikus és dinamikus próbaterhelés) - erőtani felülvizsgálat, számítások elvégzése - a korróziós károk következményeinek vizsgálata - javaslatok kidolgozása a várhatóan szükséges megerősítésre, korróziós károk elhárítására, további károk megelőzésére. 3. A vizsgálatok rövid ismertetése A vizsgálatok két nagy csoportra oszthatók: a) a beton minőségét, állapotát meghatározó vizsgálatok - elkarbonátosodás mélység - fenolftaleines vizsgálat, laboratóriumi vegyvizsgálat - kloridtartalom - laboratóriumi vizsgálat - szilárdság - magfuratok vétele - Schmidt kalapácsos vizsgálat - üregek, kavicsfészkek helye - ultrahangos vizsgálat - Impact Echó -termográfia, indukciós termográfia - korróziós veszélyeztetettség - potenciálmérés b) a feszítőpászmák állapotát meghatározó vizsgálatok - a pászmák helyének meghatározása - radar - vaskereső - a pászmák szakadási helyének meghatározása - maradó mágneses mező - visszhangos vizsgálat - a pászmák kiinjektáltságának vizsgálata - termográfia - endoszkópja - próbaterhelés 3.0. Általános, a mérési koncepcióra vonatkozó megjegyzések A vizsgálatok tervezésekor tudomásul kellett venni azt, hogy roncsolásmentes (vagy kissé roncsoló) eljárással csak a szerkezet felületközeli (a felülettől 20-30 cm-es mélységig terjedő) részét lehet vizsgálni, így lesznek olyan részek, melyek ezen vizsgálatokkal nem érhetők el. Mai ismereteink szerint azonban nem áll rendelkezésre olyan eljárás, mely e szerkezetben, ilyen vasaltság mellett mélyrehatóbb vizsgálatokat tenne lehetővé. Ezt a kockázatot elfogadhatóvá teszi az a tény, hogy a korróziós hatások a feiületről befelé haladva fejtik ki károsító hatásukat, tehát ahol a felületközeli részeken hibahelyet lehet találni, ott kell folytatni a vizsgálatokat, s végső esetben a roncsolásos feltáráshoz lehet folyamodni. 32
