38. Hídmérnöki konferencia. Budapest, 1997.
Tartalomjegyzék
VÉRTES MÁRIA / ÁKMI-Győr A tervzsűrik és minőségellenőrzés tapasztalatai 1. Az 1997. évi hídfelújítás! munkák tervzsűrizése Az 1997. évre tervezett hídfelújítás! munkák terveinek zsűrizésére 1996 novemberében került sor. Az 5 fős bizottság a közútkezelő szervezetek által készíttetett és benyújtott terveknél az alábbi kérdéseket vizsgálta meg: - indokolt-e a felújítási igény (állapotosztályzatok, híd kora, forgalma, megtérülése fajlagos költsége, hídvizsgálatok, fényképek alapján), - a terv formai bírálata (szükséges tervrészek, feltárások, műszaki leírás, statika, korszerűségi nyilatkozat, módosítási javaslat rendelkezésre áll-e), - a tervvel egyet ért-e a megyei közútkezelő szervezet, -van-e méretszámítás, költségvetési kiírás (tematikus tételrend), - építési engedély megléte. Összesen 71 db hídfelújítási tervet vizsgáltunk át. Ezek közül: - 5 munkát kerethiány miatt kellett elutasítani, - 31 hídfelújítási munka elvégzése kellően indokolt volt, és kisebb módosítások után az I. ütemű meghirdetésre alkalmasnak találtak a terveket, - 30 munkát ugyancsak indokoltnak találtunk, de a szükséges nagyobb tervmódosítások és kerethiány miatt a II. ütemű hirdetésre illetve következő évre kellett halasztani, - 5 hídfelújítási munka terve csak nagyobb tervátdolgozás, illetve alapvető módosítások után kerülhet újabb tervzsűrizésre és jövő évi kivitelezésre. A tervek átvizsgálása során a kisebb módosításokat általában az alábbi munkanemeknél kellett elvégezni: - az aszfalt pályaszerkezet felépítése nem felelt meg a forgalom nagyságának, - a tervezett betontípusok módosítása a sókorrózió figyelembevételével, (szilárdsági osztály, fagyállóság, vízzáróság), - a konkrét márkanevek helyett az általános követelmények megfogalmazása szükséges a szigetelési, betonvédelmi munkáknál, - vízorr kialakítása nem volt megfelelő. 2. Az 1996. évi minőségellenőrzési tapasztalatokról. Nagyon fontos a közúti hídszerkezeteknél a korróziós károk csökkentése megfelelő védőbevonatok alkalmazásával. A közúti acél hídszerkezetek korrózióvédő bevonataként un. vastagbevonatokat használunk, amelyek előírt legkisebb vastagsága 240-250 jim. A KO-K1 (Sa 2, 5) tisztaságú acélfelületen alkalmazott festékbevonatok három rendszerét különböztethetjük meg: - a rugalmas klórkaucsuk alapút cinkkromátos alaprétegen, - a rugalmas epoxi-poliuretán rendszerűt cinkporos alapozóval, vascsillámos további rétegekkel, - a merevebb alkidgyanta alapú rendszert cinkkromátos, vagy cinkfoszfátos alaprétegen, gyakran vascsillámos rétegekkel. A nyugati festékgyártó cégek tapasztalatai szerint a rugalmas vastagbevonatok várható élettartama 18-20 év. Pl. egy hazai 13 éves klórkaucsuk rendszerű bevonaton végzett vizsgálataink ezt az élettartamot valószínűsítik. A merevebb alkidgyanta alapú bevonat érzékeny a mechanikai sérülésekre. Ezt tapasztaltuk például egy 10 éves bevonat rácsvágásos tapadásvizsgálata során is. Ezért az alkidgyanta rendszerű bevonatokat olyan helyeken célszerű alkalmazni, amelyek nem esnek az úthasználók mechanikai rongálásainak hatáskörébe. A K3 tisztaságú felületre egy rétegben felvitt epoxigyanta alapú speciális 240 \xm vastag bevonat tartósságával, kretasodásával kapcsolatban rossz tapasztalataink voltak. Az ilyen bevonatra feltétlenül UV álló poliuretán alapú átvonóréteg felvitele szükséges. Az acél hídszerkezetek mázolásánál többször kifogásoltuk, hogy az érvényes útügyi műszaki előírásban foglaltak ellenére az élekre és kapcsolóelemekre nem viszik fel a további alapozóréteget, és a műszaki ellenőr ezt nem észrevételezi. Az elmaradt többlet alapozóréteg a kritikus helyeken rontja a bevonatrendszer tartósságát. A közúti vasbeton hidaknál a sókorrózió szempontjából kritikus elemek a vasbeton kiemelt- és járdaszegélyek, a pályalemez oldalfelülete és csatlakozó alsó 1 m széles felülete, a beton folyókák, lépcsők, valamint esetenként a hídfők és a pillérek a közúti felüljáróknál. A védőbevonathoz felhasználandó anyagok típusának kiválasztásánál feltétlenül figyelembe kell venni az alábbiakat: - a sókorrózió közvetlenül, vagy közvetve éri-e a szerkezeti elemet, - vannak-e a híd tervezési és statikai rendszeréből eredő 0,2mm-nél tágasabb dolgozó repedések a vb. szegélyeken, 19
