36. Hídmérnöki konferencia. Gyula, 1995.
Tartalomjegyzék
illetve nem okoz jelentősebb vízszintkülönbséget: fenéklépcsőről beszélünk. Ha a mellékfolyóból hajózásra alkalmas zsilippel zárják ki a nagyobb árhullámot, akkor árvízkapuról beszélünk. A bökényi vízlépcső 1905—1906-ban épült, funkciója a Hármas-Körös alsó szakaszán a III. osztályú víziút biztosítása, s a hozzá kapcsolódó szerény mértékű öntözés kielégítése. A 35 m széles duzzasztómű szerkezete Poiréekeretes tűsgát, amely 2 m vastag beton alaplemezre épült. Kovácsoltvas keretlábak 3,89 m magasak, s az elzárást biztosító — egyenként 4,64 m hosszú — vörösfenyő „tűk"-ből 350 darabot kell szorosan egymás mellé elhelyezni a keretlábak támaszára, a duzzasztás létrehozatala érdekében. A zsilipkamra 10x68 méteres, építése idején mint takarékos vasbeton szerkezet méretezési szempontból világszenzációnak minősült. A békésszentandrási vízlépcső a Körös-vidék legfontosabb vízgazdálkodási létesítménye. 1936—42 között épült a Magyar kir. Öntözésügyi Hivatal beruházásában. A duzzasztómű három pillére egy 61,12x25,70 méretű 2,0 m vastag lemezen nyugszik. A főelzáró berendezés 2x22 m széles nyílást zár el, amely magasságilag is osztott, ún. MAN-rendszerű. A két szegecselt szerkezetű tábla együttesen 7 m magas. A zsilipkamra 12x85 méteres, az oldalfalait Larssen-lemezből verték. A békési duzzasztómű 1969-ben épült a Fehér- és Fekete-Körös saját vízkészleteinek nyári tarozására és e térség öntözési, valamint ökológiai vízigényeinek kielégítésére. Jelentős szerepet játszik az Élővíz-csatorna békési vízpótlásában, valamint a sarkad—dobozi térség öntözővíz ellátásában. A duzzasztómű magas küszöbű, az acélszerkezetű billenőtáblák 2x18 m szélességű nyílást zárnak el. Mozgatóberendezésük Gall-láncos megoldású. A gyulai duzzasztómű és fenékgát 1896-ban, illetve 1977-ben épült. Fő funkciója a Gyulán, Békéscsabán és Békésen keresztülfolyó egykori FehérKörös, valamint Körös-csatorna friss vízzel való ellátása a jégmentes időszakban (élővíz!). A duzzasztómű megoldásában csak méretben tér el a bökényitől: szélessége 30,0 m, a keretlábak magassága 3,17 m. A 3,35 m hosszúságú vörösfenyő „tűk"-ből 292 db szükséges a záráshoz. A Hortobágy—Berettyó árvízkapuja 1896-ban, illetve 1941-ben épült. Az árvízkapu elsősorban kizárja a Hármas-Körös nagy vizét az alacsonyabb védgátakkal rendelkező Hortobágy—Berettyóból (zsilipes műtárgy) és lehetővé teszi duzzasztási, azaz árvízmentes időszakban a hajók bebocsátását is a főcsatornába egészen Mezőtúrig. Maga az árvízkapu felfogható egytámkapus hajózsilipként is. Méretei: az alaplemez hossza 39,32 m, szélessége 17,30 m. A támkapuk szabad nyílása 12,0 m. A kőrösladányi duzzasztómű elsősorban a Berettyón érkező Tisza vizét készletezi és biztosítja a térség szórványöntözéséhez a vízmennyiséget. (Épült 1977-ben.) Méretei nagyban azonosak a békési duzzasztóval, különbözőség a billenőtáblák hidraulikus mozgatásában mutatkozik meg. A kőrösszakáli fenéklépcső a Biharugrai Halgazdaság és a Holt-Sebes-Körös mentén az öntözés vízigényeit elégíti ki. Elzáró szerkezete nincs. 7
