36. Hídmérnöki konferencia. Gyula, 1995.
Tartalomjegyzék
A FOLYAMI NAGYMŰTÁRGYAK KARBANTARTÁSI PROBLÉMÁI, FELÚJÍTÁSI PROGRAMJA A folyami nagyműtárgyak fokozott karbantartási igénnyel jelentkeznek, s ugyanakkor rendkívül érzékenyek az előírt üzemrend pontos betartására is. Minden egyes létesítménynek már a tervezés idején előírták a szükséges felülvizsgálati szakaszait. Az egyre szűkülő anyagi lehetőségek következtében az üzemelés közbeni minimális karbantartásra szorítkoztak a revíziók az utóbbi időkben. Ennek ellenére a nagyműtárgyaink beton- és vasbeton szerkezetei időtállónak bizonyultak, (a gyulai mintegy 100, a békésszentandrás több, mint 50 éves.) Mindezek ellenére a nagyműtárgyakon végzett műszaki megfigyelések azt mutatják, hogy ezek a létesítmények elviselték a szélsőséges vízjárású évek ellentétes hatásait, kibírták a békési földrengést is. Ez a megfigyelés egyezik azzal a nemzetközi tapasztalattal, mely szerint a vízépítési létesítmények a tervezett élettartamukon messze túl is üzemképesek maradhatnak. A ma gyakorló mérnökgeneráció számára különösen nagy öröm, hogy mindezen tapasztalatainkat megoszthatjuk annak a nagy generációnak a képviselőivel, akik immáron 60 évvel ezelőtt elkezdték a Tisza-völgyi vízlépcsőzés koncepciójának és megvalósításának tervezését, kivitelezését. A bökényi vízlépcső a 80-as évek közepére olyannyira elavult minden tekintetben, hogy az engedélyező hatóság hosszas mérlegelés után 1988. január 1-jétől üzemen kívül helyezte a létesítményt. Rekonstrukciójával kapcsolatos program még koncepcionális szinten sem formálódott meg. A békésszentandrási vízlépcsőn időközben 1981—83 között kicserélték a negyvenéves elektromos táblaemelő meghajtó rendszert, valamint a Larssenlemezeket és megtörtént a zsilipkapu korrózióvédelme. A vízlépcsőnél 1994ben végrehajtott felülvizsgálat olyan halaszthatatlan feladatok elvégzésének szükségességét tárta fel, amelynek eredményeképpen a nagyműtárgy-vizsgáló (országos) bizottság indokoltnak ítélt egy teljes körű rekonstrukciót. A főelzáró berendezés eredeti struktúráját megtartva, de a szegecselt tartók helyett acélszerkezetű szekrénytartók lesznek újra gyártva. A csatlakozó partvédőmű, a hajózsilip felső támfal karbantartása is megtörténik, és a hajózsilipkamra is teljes körű karbantartást kap. A rekonstrukció költségigénye 400 millió forint. A békési és kőrösladányi duzzasztóműveken relatív fiatal koruk miatt eddig csak kisebb fenntartási munkák történtek. A Hortobágy—Berettyó árvízkapuján, tekintettel kiemelkedő árvízvédelmi funkciójára is, folyamatosan elvégezték a minimálisan szükséges karbantartási és felújítási munkákat. A gyulai duzzasztómű és fenékgát. A duzzasztómű közel 100 éves, olyan visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a kovácsoltvas szerkezetben, valamint a keretlábak és az alaptest kapcsolatában, aminek eredményeképpen 1996-ra az utolsó üzemeltetést lehet csak felvállalni. 8
