36. Hídmérnöki konferencia. Gyula, 1995.
Tartalomjegyzék
3 Máté András a Békéscsabai Közúti Igazgatóság igazgatója nyitotta meg a 36. Hídmérnöki Konferenciát, majd Stoll Gábortól, a Miskolci Közúti Igazgatóság igazgatójától átvette egyéves megőrzésre a hídkonferencia jelvényeit, a csengőt és a pásztorbotot. Ezt követően Gyurkovics Sándor a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tartott bevezető előadást, melyben kiemelte a hidak fontos szerepét a magyar infrastruktúrában. A hidak a rendkívül fontos közúthálózat részei. Állapotuk — közlekedésbiztonsági, forgalmi szempontból — meghatározó. A hidászok találkozója akkor, amikor a hidak állapota pénz hiányában nagyon gyenge, különösen jelentős. A legnagyobb feladat ma, hogy a fenntartási, hídépítési munkák a legracionálisabb módon, a legcélravezetőbben történjenek. Kerekasztal beszélgetés Hídrehabilitációk tapasztalatairól kerekasztal beszélgetés hangzott el. dr. Tóth Ernő vitaindítójaként megemlítette, hogy az utóbbi időben kialakult egy vita, hogy milyen terveket is kell versenyeztetni. A külföldi gyakorlat sem teljesen egységes és nálunk is elég szélsőséges vélemények alakultak ki. Egyes vélemények szerint nem kellene kiviteli tervet készíteni, hanem csak egy engedélyezési tervet, ugyanakkor a rendkívül sok technológia miatt nem lenne helyes ebbe az irányba mozdulni. A vitavezető elmondta hogy a hídfelújítások — természetesen elég nagy szórással — mintegy 30 ezer forint/m 2-be kerülnek. Ez változhat a híd nagyságától, a munkától is. Ezen belül a szigetelés az egyik legköltségesebb munka, erről kiemelten kell ezért beszélni, mert ha ezen valami hiba van, az alatta levő szerkezet is károsodik, tehát alfája és ómegája a munkáknak, természetesen beleértve teljeskörűen a vízelvezetést. Mosonyi Lászlő a megbízói gyakorlatról számolt be. A tervezők azt terveznek, amit mi kérünk tőlük. Ha nem elég pontos a diszpozíció, akkor leegyszerűsítik a dolgot. Pontosan igyekeznek megadni a kivitelezés során azt, amit szeretnénk viszontlátni a tervben. A technológiai leírásokkal a tervezőkkel vitáik vannak a tervezés során, mert nem egészen úgy gondolják, de végül is általában hajlanak arra, hogy elfogadják a tervezők megoldásait. Az a tapasztalat, hogy az alternatív ajánlatok kidolgozásánál egészen meglepő változatok vannak. A részletesen kidolgozott alapajánlati tervre nincs nagy szükség, úgy itéli meg. Tóth Ernő aktuális kérdést tett fel: Az utóbbi időben felmerült, hogy az útépítésben nem szokásos az, hogy aki kivitelez, az tervez is. Ezzel szemben a hídépítésben ez egy bevett gyakorlat. Mi a tapasztalat? Jó-e, ha a tervező kivitelező is egyben?
