35. Hídmérnöki konferencia. Sárospatak, 1994.

Korrózióvédelem

Dr. Domanovszky Sándor (igazgató, Ganz Acélszerkezeti Rt.) Az acélszerkezetű hidak korrózióvédelme ugyan komoly gond, de kézbentartható, kezelhető. Más a régi, hagyományos és más a korszerű korrózióvédelmi rendszer. A kettő között óriási különbségek vannak. A legtöbb hidunk hagyományos módon van védve és ezeket kell aztán felújítani. Ha hagyományos módon gyártunk, a végén kézi eszközökkel tisztítunk, mínizálunk, utána a szerelésen kijavítjuk a hibákat, újra mínizálunk és aztán ráhordjuk a fedőrétegeket és kész. Semmiféle berendezés nem szükséges hozzá. Ellenőrzés csak szemrevételezéssel. A fenntartás, felújítás is egyszerű. A mínium nagyon értékes anyag, az ezzel kezelt hidak, még a vízben álló részek is még mindig tökéletesek. A ráhordott festékek, a zománc azonban már nem ilyen. Ha időben karbantartunk, az abból áll, hogy letisztítjuk azokat a helyeket, ahol már baj van és ha a fémig jutottunk mínizáljuk, ha pedig nem, csak a közbenső, takaró rétegeket hordjuk föl. Ha teljesen tönkrement a korrózióvédelem, természetesen 100 százalékig elölről kell kezdeni az egészet korszerű módszerekkel. A korszerű módszerekről: ma már teljesen másfajta festékrendszerek vannak. Ebben az esetben az alapozással van gond, mert amíg a míniumot rá lehetett hordani egy K2 tisztaságú felületre, addig az összes korszerű alapozó festék K1, de inkább KO-át kíván az MSZ szerint. Ezt nem lehet másként elérni, csak szemcsetisztítással. Régen ez homokfúvással ment, újabban ezt nem nagyon engedélyezik, a gyártásnál egyáltalában nem, így igen költséges felülettisztítási rendszerekre van szükség. Az alaprétegek, amelyek lehetnek cinkpor vagy cinkfoszfát tartalmúak, műgyanta festékek, ezt kívánják. Rá lehet különböző festékeket, festékrendszereket hordani, pl. vascsillámos műgyantát, poliuretán tartalmú festékeket. A legfontosabb, hogy ezeket a festékeket nagyon szakszerűen kell felvinni. Pontosan elő vannak írva a rétegvastagságok, az acél felületének az érdessége, a hőmérséklet, a páratartalom, a harmatpont, ezeket folyamatosan ellenőrizni kell. Ehhez igen drága felszerelések szükségesek. Nagy előnye ezeknek a míniummal szemben, hogy gyorsan száradnak, egyesek félóra, vagy 1 óra alatt, esetleg 6 órán belül újrakenhetök már, a hőmérsékletre nem olyan kényesek. Míg a mínium +20 °C-on 24 óra alatt szárad, 0 °C-on csak egy hónap alatt, ugyanakkor ezek 0 °C-ig is jól használhatók. Az olcsóbb megoldással nem lehet jó eredményt elérni. Egy korszerűbb, jobb rendszer 10 évre garanciát nyújt akkor, ha szakszerűen van elterítve. Ez csak annak sikerül, akinek korszerű berendezései vannak mind a gyárban, mind a helyszínen. Akinek nincs, azzal kár tárgyalni, mert adhat olcsó ajánlatot, de a munka minőségének rovására megy és a végén ugyanolyan drága lesz az egész. Referencia kell hozzá és meg kell vizsgálni a cégeket. A korrózióvédelemről még annyit, hogy a szerkezeteket már a tervezéskor ennek megfelelően kell kialakítani. PL egy szekrénytartós hidat utólag nem lehet belülről szemcseszórással tisztítani. Gyakorlatilag ez nem megy. Pl. a lágymányosi hídhoz beruháztak egy 70 milliós csarnokrendszert, amivel a korrózióvédelem megfelelően kivitelezhető. Költségorientálás céljából annyit mondott még az előadó, hogy kb. 2000 Ft/m

2be kerül a korszerű felületkezelés a gyártáskor, és 2800-3000 Ft/rn

2-be felújításkor. 13