35. Hídmérnöki konferencia. Sárospatak, 1994.

Hídrehabilitáció

az elvárandó igényt hogyan tudják megfogalmazni, hídrehabiütációs munkáknál pedig ez a feladat az itt lévő hídmérnököké. Merza Péter (ügyvezető, Isobau Kft.) A nagyobb vállalatokkal ellentétben a kis- és közepes vállalatok a versenyeztetésnek, illetve a pályázatoknak és a pályázatok eredményességének csak egy kisebb részét látják, azt is inkább csak a kis és közepes hidak kategóriájában, kivéve egy-két nagyobb munkában, amiben ők is résztvesznek, mint alvállalkozó. Megállapítható, hogy jelenleg talán az országban a legszigorúbb pályázati rendszemek tekinthető a hidas pályázati rendszer. Ez a pályázati rendszer ebben az évben jó, szemben az önkormányzati pályázati rendszerrel. Jelenleg pozitívum, hogy időben kerültek kiírásra a pályázatok. Szimpatikus jelenség, hogy a kiírók támogatják a kisebb vállalkozók megjelenését a piacon. A finanszírozási rendszerben azonban vannak hiányosságok. Csak a 90 napná! hosszabb átfutási idejű munkáknál számolható el részszámla. Érdemes lenne megnézni, hogy azok a kis vállalatok és hazai tulajdonban lévő, külföldi pénzügyi háttérrel rendelkező vállalatok, akik nyertek hídrehabiütációs munkákat, milyen törzstőkével, banki háttérrel rendelkeznek, milyen mobilizálható forgóeszközeik vannak. Rendkívül nehéz a vállalkozók helyzete ebben a tekintetben, a bankszakemberek is azt mondják, hogy bankhitelből ma vállalkozni nem szabad, a saját területünkön egyenesen életveszélyes, ahol a forgási sebesség ilyen rehabilitációs munkáknál meglehetősen hosszú. Sokan drága importanyaggal dolgoznak, emiatt a vám- és áfakiadásaik nagy terhet jelentenek. Külön nehézségek vannak a hídrehabiütációs munkáknál. Nagyon gyakran a munkák során derül ki, hogy valójában milyen mértékű egy szerkezeti korrózió, hogy repedések ott is keletkeztek, ahol korábban a vizsgálatot végző, vagy tervező azt nem vette észre stb. Tehát a kivitelezés fázisában újabb szempont merülhet fel, amire a fedezetet valahonnan biztosítani kell. Külföldi szakemberektől lehet tudni, hogy az ö esetükben akár 100 százalékos kerettúllépés is előfordulhat. Emiatt is alaposabb hibafeltárásra, műszeres vizsgálatokra lenne szükség! Kivitelezők, anyaggyártók, forgalmazók között gyakran érdekellentéteket szül, hogy szerepeljenek-e anyagmegnevezések a tervekben. Jó gyakorlat az, ha az anyagválasztékban jártas tervező a legjobb megoldást adja a tervben, a megvalósítás során azonban meg kell engedni az alternatív lehetőségeket is. Nehéz kérdés az egyenértékűség fogalma. Mi mivel egyenértékű, ezt át kell gondolni. Jó megoldás, ha egy műszakilag alacsonyabb színvonalat képviselő anyag, anyagrendszer, vagy más szerkezeti megoldás helyett egy magasabb színvonalat képviselő rendszert javasol a kivitelező és ezt jó áron tudja kínálni, akkor ez is alternatívaként elfogadható legyen. Ahhoz, hogy mi az elfogadható alternatíva, ahhoz pontos előírásokra van szükség. (Pl. a szigeteléseknél, betonjavításnál, vasbeton-korrózió javításánál, a felületvédelmi rendszereknél, anyagrendszereknél, technológiáknál.) Olyan eszköz legyen a tervezők, kivite-