35. Hídmérnöki konferencia. Sárospatak, 1994.

Hídrehabilitáció

lezők, beruházók birtokában, amivel ezek a kritikus kérdések eldönthetok, s ez nem lehet anyagi kérdés. Döntésekkel kapcsolatban: vitatható, hogy mindenképpen a legolcsóbb ajánlatnak kell nyernie egy pályázaton. Óhatatlan, hogy ne vesse alapos elemzés alá a döntéshozó a tartalmi szempontokat és a tartalom, a kínált megoldás és ár függvényében hozzon a döntést. Kérte az előadó, hogy ezzel az illetékesek foglalkozzanak. Eltérő a gyakorlat az igazgatóságoknál abban, hogy a hídmérnökök milyen mértékben vesznek részt a pályázatok előkészítésében, a kiírások elkészítésében és majd a lebonyolításban. Van ahol az előkészítéstől kezdve benne vannak a folyamatban, van ahol csak konzultáns szerepet kapnak a műszaki ellenőr mellett. Nagyon nehéz helyzetben lehet az építési osztálynak az a műszaki ellenőre, aki zömében útépítéssel, -fenntartással foglalkozott eddig és most megkap egy hidat. Olyan ismeretanyagnak kellene a birtokában lennie, aminek a megszerzésére a közelmúltban módja sem volt. Leginkább a hídmérnökök állnak ehhez legközelebb, persze sok függ a megbecsülésüktől is. Az egyik legnagyobb tudású, legnagyobb tekintélyű szakemberének kell lennie a közúti igazgatóság hídmémökének. Szamos István (műszaki igazgató, Nyíregyházi Kig.) Az előadó először a hídrehabilitációs munkák tervezéséről beszélt. Tervet elvileg négyféleképpen lehetne készíttetni. Az első, amikor a beruházó ragaszkodik egy megoldáshoz, vagy egy olyan tervet készíttet, amiben alternatívák vannak, vagy egy engedélyezési tervet és azután azt mondja, hogy a kivitelező csináltassa meg a kiviteli tervet, a negyedik variáció, amikor kulcsrakészen valaki ezt az egész dolgot elintézi. Az utóbbi két variációban az a legnagyobb dilemma, hogy a tervező melyik oldalra fog állni (nyilván a kivitelező oldalára és a kivitelező által javasoltakat fogja megtervezni). Kérdés, hogy ez mekkora kihatással van a kiviteli költségekre. A megyében 1992—94-ben nagyösszegű (100 milliós) hídrehabilitációik voltak, és most indul egy újabb nagy munka. Általában a fővállalkozó valamilyen külföldi tulajdonú útépítő vállalat volt, amely szervezi az alvállalkozókat, ő kap hitelt, általában csak útépítési munkát végez. Minél több alvállalkozója van, annál nehezebb a helyzete a megrendelőnek: kb. 10 millió Ft értékhatár alatt még kisebb szervezetek is tudnak hídrehabilitációt vállalni, a fölött pedig azok, akik hitelképesek (nagy nyugati tőkeerő van mögöttük). Fontos a hídmérnökök munkája, különösen a versenyeztetés terén. A versenytárgyalások lebonyolítása a fejlesztési és építtetői osztály feladata, de a hídmérnök az igazgatóságoknál általában nem ennek az osztálynak, hanem az üzemeltetési és fenntartási osztály dolgozója. Fontos, hogy minden hídmérnök legyen bejelentve műszaki ellenőrnek is. Vastag Sándor (osztályvezető, Miskolci Kig.) A versennyel kapcsolatban, röviden kritikai megjegyzéseket tett túlzottan megnehezítették a versenyeztetést. Disztingváltan kellene kezelni a feladatokat. Véleménye szerint nincs szükség arra — az esetek nagy részében —, hogy 10