Hídmérnöki konferencia. Győr, 1993.

Az előadások kivonata

21 Kérdéseket is feltettek az előadónak, ezekre válaszolva hangsúlyozta, hogy ahol a mozgásirány nem "tiszta", görgősarut nem szabad alkalmazni és nagyon fontos, hogy a saru hozzáférhető, cserélhető legyen. Vörös József (MAV Vezérigazgatóság) a 150 éve kezdődött vasútépítések óriási fejlődését vázolta (pl. sín: 23-60 kg/fm) A MÁV hídállománya eléggé elöregedett, 80 évnél idősebb híd mintegy 5000 van, ez a teljes állomány 38 %-a, ebből 80-90 éves 1200 db. (A teljes állomány 13200.) Gondot okoz a II. világháborúban sérült 22 híd újjáépítése és 126 ideiglenes jellegű híd is. Az idős hidak közül 40 hegeszvas anyagú, sok a kő- és téglahíd is. Problémát okoz a budapesti északi összekötő híd, melyet tehervonati mozdony nem vehet igénybe és még több híd elhúzódó vagy el sem kezdődött átépítése (sárvári Rába-híd, gyulafirátóti völgyhíd, szeghalmi Berettyó-híd, érdi háromcsuklós híd). A vasúti hidak helyzetének ismertetése után az együttműködés igényéről, lehetőségéről szólt az előadó. A főbb területek: szabványok egységesítése, közös kutatási témák, védőkapuk célszerű megoldásának kifejlesztése és több más kérdés. Haraszti Lászó (MME-WWF) a természet- és környezetvédelem aktuális problémáiról, a helyes szemlélet kialakításáról szólt. Súlyos problémát okoz a mezőgazdasági művelésből kivett területek növekedése. Számadatokkal illusztrálta az egyes országok , statisztikai adatait a infrastruktúra területigénybevételéről. Szólt a biológiai sokrétűség előnyeiről, mivel egy rendszer akkor stabil, ha sokféle. Kedvezőtlen a hazai fauna szegényessége, a védettség aránya is (összesen 418). A műszaki alkotásoknak 5000 éves története van, a tudatos környezetvédelemnek alig 50 éves. A műszaki tervezéseknél hatástanulmányokat kell készíteni, de a két szakterület tudásszintje nem azonos. Egy alapos környezeti hatástanulmány közel ugyanannyi időt igényelne, mint a teljes tervezés. Részletesen szólt ezután az előadó a Föld terhelhetőségéről, és arról, hogy óriási különbség van a fejlettgazdaságú és szegény országok energia- és anyagfelhasználásában. Az általános helyzetkép után vázolta az utak, autópályák környezetében mérhető környezetszennyezést. Szigorú követelményeket állítva az autópályák 100-100 m-es sávjában nem lehetne mezőgazdasági művelést folytatni, sőt 300 m távolságban is jelentős a szennyezés.