Hídmérnöki konferencia. Győr, 1993.

Az előadások kivonata

22 A talajok közömbösítik a károsító tényezőket, de csak egy határig terhelhető a környezet. Szilágyi Géza (Közlekedési Főfelügyelet) a hídtervek jóváhagyásának tapasztalatairól tartott ismertetést. Felsorolta az engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályokat és szabványokat, majd a gyakorlatban jelentkező hibákat foglalta össze. A terveket az építtető, a beruházó köteles benyújtani, ez gyakran nem így történik és gyakori, hogy a tervező és az építtető nem ért egyet bizonyos kérdésekben. Több példa van arra, hogy az építtető hatósági úton kívánja érvényesíteni az akaratát, a hatóság viszont műszakilag jó megoldást nem vethet el azért, mert költségesebb egy másiknál. A helyes megoldás az, hogy az építtető egyértelmű diszpozíciót ad a tervezésre és a jóváhagyásra való beterjesztés előtt éri el, hogy a tervező a neki megfelelő megoldást tervezze. Állandó problémát jelent a nagyobb beruházásoknál a szakaszos tervszolgáltatás, amikor a nyertes vállalkozó, esetenként csak késve tudja az egyes tervrészleteket jóváhagyásra benyújtani, miközben már a kivitelezésnél a tervekre szükség lenne. A tervek jóváhagyása során néhány esetben felmerül az is, hogy a nem kellő minőségű terv nem alkalmas kivitelezésre. Előfordul, hogy minden gyakorlat nélküli tervezők terveznek jelentős műtárgyakat. Rendezni kell a tervezői jogosultságot és indokolt lenne biztosítást is bevezetni. Gondot jelent a műszaki szabályozások elhúzódása pl. a repedéstágasságra vonatkozó előírások módosítása - gazdaságossági okokból rendkivül fontosak - hivatalosan még nem jelent meg a közlönyben. Rendezendő a 20 mm-nél nagyobb átmérőjű betonacélok toldásának műszaki szabályozása. Feltehetően újszerű problémák is jelentkezni fognak, a koncessziós autópálya és hídépítések megjelenésére, amikor is külföldiek készítik a terveket. Tombor Sándor (ÜKIG) a műszaki szabályozás és az alkalmazási engedélyek fontosabb kérdéseiről tartott ismertetést. Bevezetésként ismertette az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságon belül alakult új főosztály feladatait: műszaki szabályozás, mérés-vizsgálat, kutatás irányítása, oktatási és minőségszabályozási tevékenység. A szabványosítást törvényi utón kellett volna szabályozni, ez azonban eddig nem történt meg. Biztosra vehető, hogy megszűnik a szabványok automatikus kötelező volta. Ismertette a műszaki szabályozás különböző fajait, melyek közül a szabályzat kötelező érvényű lesz. Igazodni kell tervezésben az európai szabványosításhoz.