Lévárdy Imre, Magyar mérnökök. 9. füzet (2005)
10 Az útügyi szakember (1946-1968) Lévárdy Imre a kitelepítést megelőzve, átszökött Magyarországra a lányával. Jelentkezett az államépítészeti hivatalnál munkára, de átirányították a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. 1946-ban rövid időt töltött a Magyar Jóvátételi Hivatal Szövetséges Ellenőrző Bizottság Gazdasági Főosztályán. A nemzetközi szervezet segítségével áttelepült Magyarországra, ahol ideiglenesen Soroksáron szállásolták el. Ősszel jött az értesítés, hogy kinevezték az AÉH Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Kiskőrösi Törvényhatósági Útmesterségének élére. Családjával Kiskőrösre költözött, a Szent István utca 23. számú házat jelölték ki számára irodának és szolgálati lakásnak. A ház üresen állt, mert lakói Csehszlovákiába települtek. Azonban a házat hamarosan a pünkösdista egyház követelte magának. Először maradni akart, de úgy dönt, „hogy az Istennel nem akar perlekedni' 1 . így az iroda és a család egy József Attila utcai ház egyik felét foglalta el, másik felébe hamarosan a kommunista párttitkár költözött. Útmesteri feladata Kiskörösön szintén a háborúban tönkrement, elhasználódott, főként makadám burkolatú úthálózat járhatóvá tétele volt. 1950-ben megszüntették az államépítészeti hivatalokat. A közutak fenntartása az újonnan alakult megyei tanácsokhoz került. A közutak fenntartását ekkor a szakasztechnikusi körzetekbe osztott útőrök látták el. Lévárdy Imre a kiskőrösi körzetet vezette. Az átszervezés után újra felelevenedett régi szenvedélye, és elkezdte az AÉH megszüntetése után a kidobott útügyi emlékeket összegyűjteni. Ebben a munkában szakasztechnikus kollégái és útőrei szívesen segítettek. 1952-53-ban újra iskolapadba ült, közlekedési tanfolyamot végzett, hogy munkáját minél magasabb színvonalon végezhesse. 1954-ben újabb átszervezés következett: a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) keretei között létrejöttek a közúti kirendeltségek. Az átszervezés során a kecskeméti központ állományába helyezték, vezető technikusi beosztásba. A közutak ingatlan-nyilvántartásával, a területi és kisajátítási kérdésekkel bízták meg, de munkaköréhez tartozott a téli „hófelelősi" szolgálat ellátása is. Munkaköre kapcsán az egész megyét rendszeresen bejárta, még a kirendeltséghez tartozó Szolnok megyei területeket is. 1955-ben az addigi kiskőrösi irodát és szolgálati lakást nyolc napon belül el kellett hagynia, mert oda a pártközpontból „osztályharcosokat" vezényeltek. Sérelmével egészen a Kommunista Párt Központi Vezetősége Titkárságáig (Rákosi iroda) eljutott. Ennek ellenére a döntés értelmében, melyet a járási pártbizottság hozott meg: „... Kívánatos ugyanakkor, hogy a Párt középkáderei - különös tekintettel a falusi osztályharc mai viszonyai között - lehetőleg a falusi kizsákmányolók, illetve