Lévárdy Imre, Magyar mérnökök. 9. füzet (2005)

! 1 azok befolyása alatt álló elemek, vagy egyéb, az ilyen munkától távol álló dolgozók beékelődésétől mentesen végezhessék munkájukat.''' El kellett hagynia a lakást és irodát. Ekkor vásárolta meg a Lehel utca 26-os számú egyszobás, nádfedeles, döngölt padlós kis parasztházat a falu szélén, mondván, hogy innen már biztosan nem akarják kiköltöztetni. Lánya és veje időközben hazaköltözött Kiskőrösre a szülőkhöz. Lévárdy Imre és veje a házat egy év alatt átalakította és felújította, mert érkezett az első unoka. A házat később még megtoldották a többi unoka érkezésekor, de innen már valóban nem kellett, de nem is akart elköltözni. 1958. május elsejével megalakultak a közúti igazgatóságok. Változatlanul központi állományban maradt, és munkája továbbra is az ingatlan-nyilvántartás és téli útfenntartás volt. Ezt folyamatosan végezte egészen nyugdíjazásáig. 1961-ben technikusi szakvizsgát tett és felnőtt fejjel belefogott az eszperantó nyelv elsajátításába. A 60-as évek második felében a s/akasztechnikusi körzetek részbeni összevonásával útmesterségek alakultak országszerte, ekkor a technológiában és az útfenntartásban is nagy változások indultak meg. Ez az átalakulás újra felerősítette a gyűjtőszenvedélyt, amelyet most már kiterjesztett az ország egész területére. Felvette a kapcsolatot a Közlekedési Múzeummal, itt ismerkedett meg későbbi jó barátjával, Jasinszky Istvánnal, aki sokat segített neki a kutatásban. Az ő segítségével ekkor már szervezetten, rendszerezetten folyt a gyűjtőmunka.