Feketeházy János, Magyar mérnökök. 8. füzet (Esztergom, 2005)

A terhelési próba Czekelius Aurél műszaki tanácsos és Branovics Kajetán felügyelő ellenőrzése mellett október 22-24. között történt. Ennek eredményessége alapján 1888. október 31-én Baross Gábor miniszter adta át a forgalomnak. Komáromi Erzsébet-híd A híd építésére általános tervek alapján kértek ajánlatokat. A beérkezett ajánlatok közül Gregersen G. és Fia cég ajánlatát fogadták el és a minisztérium megbízottja 1891. március 3-án velük a szerződést megkötötte, amit a miniszter április 22-én jóváhagyott. A híd terveit a vállalkozóval kötött szerződése alapján Feketeházy János készítette el. A négynyílású híd 470 méter hosszú, hegeszvasból készült szerkezet. A négy azonos méretű nyílást a pillérekre, illetve a hídfőkre támaszkodó csonkasarló alakú, kéttámaszú szegecselt rácsostartók hidalták át. Az ív magassága nyílásközépen 12 méter, a két végén 6,46 méter volt. A függőleges oszlopok rácsozottak, a ferde rudak két-két egymás mellé helyezett szögvasból és merevítő lemezekből készültek. A főtartókat felül 6 mezőben rácsos keresztkötés, 10 mezőben felső szélrács merevítéssel épült. A vasszerkezetet a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára készítette, súlya 2107 tonna volt. A hídfők és pillérek alapozása vasbeton pneumatikus süllyesztő szekrényekkel történt, erre betontest, majd a faragott kővel burkolt falazat került. Az alapozási mélységek a „0" vízszinthez képest a hídfőknél 5,37 és 7,80 méter, a pilléreknél 13,30, 10,40 és 12,45 méter. Az elkészült hidat 1892. szeptember 1-én a megye és a város előkelőségeinek jelenlétében Tuba János országgyűlési képviselő beszédével adták át a forgalomnak és avatták fel a két hídfőben elhelyezett emléktáblát. Meg kell jegyeznünk, hogy a híd két szélső nyílása lényegében eredeti formában ma is állnak. Feketeházy nevét az emléktáblákon nem örökítették meg és nevével sem az átadási ünnepségen, sem az azt követő bankett résztvevőinek névsorában nem találkozhatunk. Fennmaradt viszont egy peres ügy irata, melyet Feketeházy indított a Gregersen cég ellen, mert nem honorálták az ő tevékenységét. A per végső kimeneteléről azonban nincs ismeretünk. A budapesti Ferenc József (ma Szabadság) híd 8