Feketeházy János, Magyar mérnökök. 8. füzet (Esztergom, 2005)

Feketeházy hídépítő tevékenységének kétségkívül a csúcspontja a fővárosi Szabadság híd. Az Eskü téri és a Fővám téri hidak tervezésére 1893 júliusában írtak ki nemzetközi pályázatot és 1894 májusában született döntés. A beérkezett 74 pályaműből 21 a Fővám téri hídra vonatkozott. Feketeházy a második díjat nyerte el (az első díjas terv az Eskü téri hídra vonatkozott és nem volt megvalósítható) és ennek alapján a Kereskedelemügyi Minisztérium Hídosztálya felügyeletével kidolgozták a részletes terveket. Különös, hogy e pályázat során Feketeházy miért nem vont be építésztervezőt, mint tette azt szegeden. A híd főtartói háromnyílású konzolos tartók, a középső nyílásban két csuklóval. A 331,2 méter hosszú híd középső nyílása 175 méter. A szélső nyílások tartószerkezetei konzolszerűen 64 méterre nyúlnak be a mederközép felé és ezekre a konzolvégekre támaszkodik a 47 méter támaszközű befüggesztett hídrész. A hídpilléreken álló, a hídfőkön mozgó saruk vannak. A vaskapuzatok magassága a mederpillér felett 36 méter. A híd alépítményeit Gaertner és Zsigmondi cég, a vasszerkezetet a MÁV gépgyára készítette és szerelte. A vasszerkezet összesen 6220 tonna, ebből 1218 tonna a fölbillenést akadályozó ellensúlyok. A híd szépségének egyik fő tényezője a pillérek feletti vaskapuzatok megformálása, melyek Nagy Virgil építész, műegyetemi tanár tervei szerint készültek. Az áttört, levegős oszlopok könnyed benyomást keltenek, mégis hangsúlyozzák fontos erőtani szerepüket. A híd nevezetessége, hogy hazánk első nagy hídja, melynek szerkezete folytvasból készült. Az átkelőt 1896. október 4-én a király személyesen adta át a forgalomnak és - burkolati átalakítások mellett - 1945. január 16-ig, közel fél évszázadon át, sértetlenül állt. Ekkor a német csapatok felrobbantották, de később eredeti formájában állították helyre. Mahrtens drezdai műegyetemi tanár az „Eisenbrückenbau" című munkájában a világ legszebb konzolos hidjai sorába helyezte. A Keleti pályaudvar vágány csarnokának acél tetőszerkezete A MÁV már 1868-ban elhatározta új, úgynevezett „Központi pályaudvar" létesítését, de erre csak 1881-1884 között került sor. A 128 méter hosszú csarnok 49,92 méter fesztávjának áthidalására Feketeházy tömör gerincű, vonó vasas, íves főtartókat alkalmazott. Ez azért volt újszerű, mert Európában addig kizárólag rácsos tartókat alkalmaztak nagy terek lefedésére. A Magyar Állami Operaház acél tetőszerkezete Ybl Miklós tervezte nagyszerű Operaházunk acél tetőszerkezete, melyet Feketeházy tervezett, három részből áll. 9