Veszprém megyei közutak története (Veszprém, 1990)
Provinciák, hadiutak
délre eső állomásai, a Pons Mansvetina, Combriana, Crispiana azonosítása még nem történt meg. Ezzel az úttal foglalkozó Mócsy András megjegyzi, hogy az Itinerarium távolsági adata Arrabona (Győr) és Sopianae (Pécs) között a valóságnál kevesebb. Hozzáteszi még, hogy a távolság akkor sem egyezik a valósággal, ha feltételezzük, hogy az út egyik ágaTricciana-tól (Ságvár) északnyugatnak fordulva, a tihany-szántódi réven kelt át. A tihanyi átkelő használatát nyugodtan feltételezhetjük azzal, hogy Tihanytól Csopak érintésével a mai 73-as úton jutott el az út Veszprém tájáig, és ott egyesült a Balatont Tricciana-tól (Ságvár) keletnek megkerülő úttal. A Veszprém tájától Győrig húzódó római út nyomvonala bizonytalan. Feltehetően a 83-as főút környékén húzódott a mai Pápáig, ott északnak fordulva jutott el Arrabona-ig, a mai Győrig. Az Itinerarium Antonini tárgyalja a Brigetio (Szőny) és Sopianae (Pécs) közti utat is. Az Itinerarium távolsági adata Mócsy András megjegyzése szerint a valóságnál rövidebb. Az útvonal megadott állomásai közül Herculia Gorsium néven is szerepel. Gorsium a mai Táccal azonos. Ez az út Florianánál metszette a Savaria (Szombathely) és Aquincum (Óbuda) közt húzódó utat. Florianáról említettük már, hogy azonosítása bizonytalan. Véleményünk szerint Floriana Környével lehetett azonos, mivel ott a fenékpusztaihoz, árpásihoz és ságvárihoz hasonló hatalmas, későrómai erőd romjai kerültek elő. Ennek az útnak a nyomvonala a mai Veszprém megye területét nem érintette. A régebbi megye enyingi járásának területén húzódhatott át Tác felé. Laczkó Dezső jogosan tételezi fel, hogy a Balaton - a rómaiak lacus Pelso-ja - északi peremén út kötötte össze a vízpart sűrű településeit. Laczkó szerint ez az út Zánkánál vágta át a Káli-medencét és Kékkút érintésével Tapolcánál kapcsolódott rá a Poetovio (Ptuj) és Aquincum (Óbuda) közt húzódó útra. Ez így rendkívül valószínű! Tegyük azonban hozzá, hogy Zánkától nyugatra Balatonszepezd, Révfülöp, Ábrahámhegy, Badacsomtomaj, a Badacsony déli és nyugati lejtője is gazdag római lelőhelyekben. A zánkai elágazás után tovább húzódott az út a tó partján és a Badacsony és Szigliget közt akkor még melévő balatom öböl indokolta az út irányváltoztatását. Nemesgulácsról még 1784-ben is csak időszakosan használható dűlőút vezetett Kisapátiba, így valószínű, hogy a tárgyalt római út Nemesgulácstól Gyulakeszinek húzódott, és ott kapcsolódott össze a Zánka felől érkező úttal, hogy tovább menjen Tapolca felé. !5