Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A közúthálózat és a közúti ágazat szervezeti felépítésének fejlődése a felszabadulás után

szorgalmukból megkezdték útszakaszaik kijavítását járhatóvá tételét. Az Állam építészeti Hivatal Szombathely felszabadulása után már a harmadik napon elkezdte és szervezte saját munkáját. Legelőször az utakon levő akadályok eltávolítását, a bombatölcsérek betöltését, az elpusztult burkolatrészek kavicsfeltöltését végezték el. Munkájukat sok körülmény akadályozta, így elsősorban a fedanyagok hiánya, az úthengerek, járművek és szállítóeszközök elhurcolása, a vasúti szállítás leállása, a pénz kezdődő inflációja. Az utak járhatóvá tétele 1946-ban mégis megtörtént, mert a fenntartáshoz szükséges gödörkavics rendszeres kiszállítása már 1945 áprilisában megkezdődött. A fenntartási hengerlések beindítását az tette lehetővé, hogy az elhurcolt hat úthenger közül ötöt 1946 és 1947 folyamán sikerült viszszaszerezni, és kijavítóttan munkába állítani. Ezek közül egyet a Szovjet Hadsereg adott át, az Ausztriába került hengerek visszaadását pedig a felsőőri osztrák útügyi hatóság segítette elő. A sághegyi bazaltbánya már 1945-ben elkezdte a fenntartási zúzottkő és zúzalék szállítását ezekhez a munkákhoz, a vasúti szállítás azonban csak egy év múlva indulhatott meg rendszeresen. Az 1950. január 1-én bekövetkezett átszervezésigaz Államépítészeti Hivatal feladata 243,8 km állami és 1179,4 km törvényhatósági út jókarba helyezése volt. Ez meg is történt. Ez alatt az idő alatt 32 híd helyreállítására is sor került. 27 végleges, 5 pedig ideiglenes jelleggel épült meg, köztük 20 m-nél nagyobb nyílással a sárvári és a rumi Rábahíd, Körmenden két ártéri és egy mederhíd, valamint egy Perint-híd a volt 84. sz. úton. Ezek voltak a kimagasló eredményei Vas megyében az országos „hídcsatának". A második világháborút követő nehéz feladatok szembetűnően igazolták, hogy az útügynek az autonóm, megyei és városi testületek útján történő igazgatása akkor már nem felelt meg az új követelményeknek. Nehézkes és komplikált volt ez a szervezet. A törvényhatóságok által kezelt úthálózat emiatt válságos helyzetbe került, rohamosan pusztult. Ez tette szükségessé a 6900/1948. Korm. sz. rendelet kiadását, mely előírta, hogy a törvényhatósági utakat öt év alatt állami kezelésbe kell venni. Nem kerültek azonban állami kezelésbe a városi és községi utcák, meg a kiépítetlen törvényhatósági utak. A törvényhatósági utak államosítása A Vas megye törvényhatósági úthálózat államosítása 1950. január 1-én történt meg. Ezzel a teljes, jelentős közforgalmat viselő úthálózat állami kezelésbe került. 435,3 km főközlekedési és 1013,3 km alsóbbrendű, 72