Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

Az ország és Vas vármegye közlekedési viszonyai az államalapítástól a szentgotthárdi csatáig

AZ ORSZÁG ÉS VAS VARMEGYE KÖZLEKEDÉSI VISZONYAI AZ ÁLLAMALAPÍTÁSTÓL A SZENTGOTTHÁRDI CSATÁIG Az országalapító István király erős kezű belső és eredményes külső politikája szilárdította meg a keresztény királyságot, terjesztette el a németektől, olaszoktól és görögöktől átvett civilizációt. Ebben igen jelentős részük volt a Csornán, Borsmonostoron,Pornóapátiban, Jakon, Németújváron és Szentgotthárdon letelepített szerzetes rendeknek. A várrendszer katonai forgalma mellett ezek a kolostorok voltak a kereskedelem céljai. Az egyházi szervezet irányította a közigazgatást. Ennek közlekedési igényei is hozzájárultak az útvonalak kialakításához. Az egyházi szervezet élén a győri püspökség állt. Szombathely környékét, mint egyházi birtokot, 1009-ben ennek a püspökségnek adományozták. Közlekedési útvonalak Az országban elsősorban a Duna vonala mentén alakult ki vízi és közúti közlekedés. Ez Pozsonyon át Bécs felé irányult, a Porta Hungarorumon át. Mindkét város keletkezését és kifejlődését kitűnő földrajzi helyzete tette lehetővé. A Bécs és Pozsony térségéből az Adria felé irányuló forgalom még sokáig az ősi Borostyánkő út nyomvonalán bonyolódott le, mert az Alpok hágóin keresztül délre vezető út akkor még alig volt járható. A Bécsből Kismartonon és Pozsonyból Hainburgon át Sopronba vezető út, a Lajta folyó révjén, Bruck térségében vezetett át, ahol vámot szedtek. Ezt az utat Via Lutosa, sáros útként említették, a Lajta akkori neve is Sár folyó volt. Sopronból Nyék és Haracsán vámjához, Kőszegen, Rohoncon, Szombathely vámján át Körmendre vezetett az út. Egy 1274. évi oklevél adatai szerint itt ketté ágazott. Egyik ága Csákányon és Szentgotthárdon át Ausztriába vezetett, a másik Zala területén át Varasdra és Zágrábba, ahol a Buda-tengerparti úthoz csatlakozott. Ez a Buda-tengerparti út volt a Duna mentén vezető mellett az ország második főútja, Buda—Fehérvár—Veszprém-Vasvár—Muraszombat— Pettau (Potyol) -Görz-Adria útiránnyal, míg másik ága VeszprémTapolca—Kanizsa-Kőrös—Zágrábon át haladt. A nyugati országokkal a kereskedelem a hithirdetők megjelenésével egyidőben indult meg, és érthetően a városok, kolostorok, püspöki 26